7.1C: Deviancia és társadalmi megbélyegzés

Kulcsfogalmak

• stigmatizált: Stigmának kitéve; kitaszítottként megjelölve.
• stigma: A szégyen vagy gyalázat jele.
• deviancia: Olyan cselekedetek vagy viselkedések, amelyek megsértik a formális és informális kulturális normákat, például a törvényeket vagy a nyilvános orrnyalásról lemondó normát.

A társadalmi stigma az egyén szélsőséges rosszallása olyan társadalmi jellemzők alapján, amelyekről úgy vélik, hogy megkülönböztetik egy társadalom többi tagjától. A társadalmi megbélyegzés olyan mélyreható, hogy felülírja a pozitív társadalmi visszajelzéseket arra vonatkozóan, ahogyan ugyanaz az egyén más társadalmi normákat betart. Például Terry-t megbélyegezhetik, mert sántít. A megbélyegzés a sántasága miatt éri Terryt, és felülírja azokat a módokat, amelyekkel Terry a társadalmi normáknak megfelelhet – talán fehér, protestáns vagy heteroszexuális nő, aki sántít. A sántaság egyéb tulajdonságai ellenére is jellemzi Terryt.

A szociológiai elméletben a stigma elsődleges szerepet játszik. Émile Durkheim, a társadalomtudományok egyik alapítója a tizenkilencedik század végén kezdett el foglalkozni a deviancia társadalmi jelölésével. Erving Goffman amerikai szociológusnak köszönhető, hogy a stigma fogalma és elmélete bekerült a társadalomelméleti fősodorba. Goffman művében bemutatta a stigma mint társadalomelmélet alapjait, beleértve a “stigma” identitásrontó eszközként való értelmezését. Ezzel arra utalt, hogy a stigmatizált tulajdonság képes “elrontani” az egyén társadalmi normákhoz való ragaszkodásának elismerését az én más aspektusaiban. Goffman a stigma három fő típusát azonosította: (1) a mentális betegséggel kapcsolatos megbélyegzést; (2) a fizikai deformációval kapcsolatos megbélyegzést; és (3) az adott fajjal, etnikummal, vallással, ideológiával stb. való azonosuláshoz kapcsolódó megbélyegzést.

Míg Goffman a stigmaelmélet alapvető szövegeiért felelős, a stigmatizáció még mindig népszerű téma a kortárs szociológiai kutatásokban. Jo Phelan és Bruce Link szociológusok a Conceptualizing Stigma (2001) című munkájukban a stigmát négy különböző tényező konvergenciájaként értelmezik: (1) a társadalom különböző szegmenseinek megkülönböztetése és megbélyegzése; (2) a különböző társadalmi demográfiai csoportok megbélyegzésének összekapcsolása az ezekkel az egyénekkel kapcsolatos előítéletekkel; (3) a “mi-ellenük” etika kialakulása; és (4) a megbélyegzett és az “ők” kategóriába sorolt emberek hátrányos megkülönböztetése.

A stigma végső soron a társadalmi kontrollról szól. Ebből következik, hogy a megbélyegzés szükségszerűen társadalmi jelenség. Társadalom nélkül nincs stigma. A megbélyegzéshez szükség van a megbélyegzőre és arra, akit megbélyegeznek. Mint ilyen, ez egy dinamikus és társadalmi kapcsolat. Tekintettel arra, hogy a stigmák társadalmi kapcsolatokból erednek, az elmélet nem a deviáns tulajdonságok létezésére helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy bizonyos tulajdonságokat egy másik fél deviánsnak érzékel és jelöl meg. A stigma teoretikusait például kevéssé érdekli, hogy Emilynek van-e pszichiátriai diagnózisa, hanem inkább az, hogy Sally hogyan érzékeli Emily pszichiátriai diagnózisát, és ezt követően hogyan bánik másként Emilyvel. A megbélyegzés attól függ, hogy egy másik személy érzékeli-e a megbélyegzett tulajdonságot és tud-e róla. Mivel a megbélyegzés szükségszerűen társadalmi viszony, szükségszerűen hatalmi viszonyokkal átszőtt. A megbélyegzés a lakosság deviáns tagjainak ellenőrzésére és a konformizmus ösztönzésére irányul.

Be Aware: Vess véget a mentális betegségek megbélyegzésének: A Be Aware egy figyelemfelkeltő kampány, amelynek célja a mentális betegségek megbélyegzésének megszüntetése.