A kutató bizonyítékot talált arra, hogy Alexander Hamilton rabszolgákat tartott

Hamiltont szinte mindenhol abolicionistaként ábrázolják a népszerű modern művek, többek között Ron Chernow 2004-es “Hamilton” című életrajzában és Lin-Manuel Miranda Tony-díjas színművében, a “Hamilton”-ban: An American Musical.”

De miután átnézte Hamilton és felesége, Eliza Schuyler Hamilton főkönyveit és levelezését, Serfilippi, aki a Schuyler Mansion State Historic Site-ban dolgozik Albanyban, New York államban, arra a következtetésre jutott, hogy ez a kép nem felel meg a valóságnak.

“Létfontosságú, hogy a Hamiltonról mint “az abolicionista alapító atyáról” szóló mítosz véget érjen” – írja Serfilippi a “‘As Odious and Immoral a Thing'” című tanulmányában: Alexander Hamilton rejtett története mint rabszolgasorvasztó”. Kutatását a New York állambeli parkrendszer honlapján tették közzé.

A tanulmány kiegészíti azt a sok tudós által hangoztatott aggodalmat, hogy a musical kitalált Hamiltonja, aki a rabszolgaságot Thomas Jeffersonnal folytatott rapcsatában támadja, csak az: kitalált.

“Lenyűgöző cikk” – tweetelte Annette Gordon-Reed harvardi jogászprofesszor és történész, aki már korábban is bírálta a Broadway-showt. “Emlékeztet a rabszolgaság mindenütt jelenlévő voltára a gyarmati időszakban és a korai amerikai köztársaságban. Alexander Hamilton mint rabszolgatartó kiszélesíti a vitát.”

Chernow “fantasztikus kutatómunkának” nevezte a tanulmányt, amely “számos szempontból kiszélesíti az érzékünket Hamilton rabszolgaságban való részvételéről”. De megkérdőjelezte azt az állítását, hogy a rabszolgaság “alapvető fontosságú volt az identitása szempontjából”, és azt mondta, Serfilippi olyan információkat hagyott ki, amelyek ellentmondanának a következtetéseinek.”

Chernow például megjegyezte, hogy Hamilton a Manumission Society-vel együtt dolgozott a rabszolgaság eltörléséért New Yorkban, és védte a szabad fekete embereket, amikor az államon kívüli rabszolgatartók megpróbálták elragadni őket New York utcáiról.

“Ha megpróbálta volna összeegyeztetni ezeket a fontos új megállapításokat Hamilton rabszolgaságellenes tevékenységének teljes és tisztességes bemutatásával, akkor egy átfogó és összetett képet kaptunk volna a férfiról, és a tanulmánya sokkal meggyőzőbb lett volna” – mondta Chernow e-mailben.”

Miranda nem kívánt nyilatkozni a publicistáján keresztül. Korábbi interjúkban azt mondta, hogy örömmel fogadja mind a Hamilton rabszolgaságban játszott szerepének megvitatását, mind a kritikát, amelyet a műsorának az élete ezen részének kezelésével kapcsolatban megfogalmazott.

Amikor Hamilton 1780-ban beházasodott a befolyásos Schuyler családba, New York állam elitje körében elterjedt volt a rabszolgatartás. A Schuyler család Albany-i kastélyában és egy másik birtokán több mint 40 embert rabszolgasorban tartottak az évek során. A történelmi helyszín kiterjedt kutatást végzett a család úgynevezett szolgáiról, és ezt beépíti a túráiba.

Albany polgármestere, Kathy Sheehan az év elején elrendelte Philip Schuyler vezérőrnagy szobrának eltávolítását, részben azért, mert a polgármesteri hivatal szerint “állítólag ő volt a legnagyobb rabszolgatartó Albanyban a maga idejében”.

Serfilippi vitatja azt a gyakran hangoztatott állítást, miszerint Hamilton gyermekkorában, St. Croix szigetén a rabszolgaság brutalitásának kitéve, gyűlöletet ébresztett benne a rabszolgaság iránt. Azt mondta, hogy “nem találtak olyan elsődleges forrásokat, amelyek ezt az elképzelést alátámasztanák”.

Az életrajzírók megjegyezték, hogy Hamilton segített jogi ügyfeleknek és családtagoknak rabszolgákat vásárolni és eladni, de azt már nem, hogy ő maga rabszolgasorba taszított-e embereket. Serfilippi szerint a pénztárkönyveiben és a családi levelekben található feljegyzések egyértelműen azt mutatják, hogy igen.

Hamilton készpénzes könyveiben például szerepel egy 250 dolláros kifizetés Philip Schuyler számára 1796-ban “2 néger szolgáért, amelyet ő vásárolt nekem”. Egy másik bejegyzés szerint 100 dollárt kapott azért, mert kölcsönadott egy “néger fiút” egy másik személynek. Serfilippi azt is megjegyzi, hogy az Aaron Burrrel vívott párbajban 1804-ben bekövetkezett halála után Hamilton vagyonának rendezése céljából készített leltárban 400 font értékű “szolgák” szerepelnek.

Joanne Freeman, a Yale történészprofesszora és a Hamilton írásait tartalmazó Library of America kiadásának szerkesztője szerint “illik, hogy Hamilton rabszolgatartó státuszával egy olyan időszakban számolunk le, amikor a fehér amerikaiak számára létfontosságú, hogy számot vessenek – komolyan számot vessenek – az amerikai rabszolgaság strukturális örökségével.”

Serfilippi elmondta, hogy kutatási érdeklődése túlmutat a Hamiltonnal kapcsolatos mítoszok leleplezésén.”

“A Hamilton pénztárkönyveiben és leveleiben feltárt igazságot el kell ismerni, hogy tisztelni tudjuk az általa rabszolgává tett embereket” – írja. “Ha megértjük és elfogadjuk, hogy Hamilton rabszolgatartó volt, az általa rabszolgasorba taszított emberek történetei végre elfoglalhatják az őket megillető helyet a történelemben.”