Andok kondor

Veszélyes presztízs. Az andoki kondorok kulcsszerepet játszanak az egészséges, kiegyensúlyozott környezetben, mivel a természet újrahasznosítójaként fontos szerepet töltenek be. A vadállatok tetemének elfogyasztása segít csökkenteni az olyan betegségek terjedését, mint a lépfene és a botulizmus. Ennek ellenére az andoki kondorok elterjedési területük nagy részén veszélyeztetettek, az emberek egyszerre tisztelik és félnek tőlük. A kondort a hatalom, az egészség és a szabadság szimbólumának tekintik, csontjait és szerveit pedig a hagyományos gyógyászatban használják. Úgy tartják, hogy a madár gyomra gyógyítja a mellrákot, a sült komondorszemek javítják a látást, és a komondortoll az ágy alatt elűzi a rémálmokat.

A kondor számos dél-amerikai mítoszban is megjelenik. Az inkák úgy gondolták, hogy a kondor minden reggel felhozza a napot az égre, és az istenek hírnöke. A kondor táplálékláncban betöltött szerepével kapcsolatban is vannak tévhitek, ezért a kondorokat lelövik vagy megmérgezik, hogy “megvédjék” a jószágokat. A kondorokat az élőhelyük elvesztése és a táplálékforrások csökkenése is veszélyezteti.

Nagy remények. A jó hír az, hogy az Andokban folytatódnak a sikeres erőfeszítések a kondorpopuláció helyreállítására az őshonos élőhelyükön. Michael Mace, a San Diego-i Állatkert Szafaripark madarak kurátora az andoki kondor fajfennmaradási tervének koordinátora. 1989 óta 68, amerikai és kolumbiai állatkertekben nevelt andoki kondort telepítettek vissza Kolumbiába, Venezuelába és Peruba, hogy megpróbálják visszatelepíteni a madarakat elterjedési területükön. A kolumbiai biológusok műholdak és rádiótelemetria segítségével nyomon tudták követni és megfigyelni a visszatelepített madarakat, és megállapították, hogy a madarak túlélték, felnőttek, és mostanra elkezdtek szaporodni az eredeti élőhelyükön, ami minden visszatelepítési program sikerének jelentős mérföldköve.

1995-ben jelentős teljesítményért járó díjat kaptunk az andoki kondor visszatelepítési programunkért. Ez a program addig folytatódik, amíg az andoki kondorok vissza nem térnek. Más lehetőségeket is vizsgálunk Dél-Amerikában, ahol újabb visszatelepítési programot lehetne kidolgozni.

Csapatmunka! A visszatelepített madarak túlélésének egyik oka a közoktatás és a felvilágosítás. A helyi közösségekből származó kondorkeselyű-“őrök” tanítják a kondorok természetrajzát és védelmét, a helyi iskolások pedig olyan technikákról szóló workshopokon tanulnak, mint a biotelemetria (rádiókövetés), a terepi jegyzetek, valamint a távcső és a távcső használata. Ezáltal mélyebben megértik, miért fontosak a kondorok a környezet, az Andok ökológiája és az emberi közösség számára jelentett belső értékük szempontjából.

Az andoki kondorprogram ragyogó példája annak, hogy mit lehet elérni, ha a köz- és a magánszektor, az állatkertek és a kormányzati szervek, a terepi biológusok és a madarászok együttműködnek. Az andoki kondorok helyreállítása iránti izgalom és lelkesedés most sem kisebb, mint 1989-ben, amikor az első hím kondorok kirepültek a kolumbiai Chingazában található visszatelepítési volierből.

Az andoki kondor jövője most sokkal fényesebb, mint a kezdetekkor volt. Ezeket a madarakat még sok éven át élvezhetjük az Andok csúcsai fölött figyelve.

A San Diego Zoo Wildlife Alliance támogatásával Ön is segíthet nekünk az andoki kondorok védelmében. Együtt megmenthetjük a vadon élő állatvilágot világszerte.