Erb bénulás

Mi az Erb bénulás?

1000 csecsemőből 1-2 születik Erb bénulással. Ezt az állapotot gyakran összekeverik az agyi bénulással a bénulás és az idegkárosodás tünetei miatt. Az Erb-bénulást általában az okozza, amikor a csecsemő nyaka egy nehéz szülés során az egyik oldalra megnyúlik, ami átmeneti vagy maradandó idegkárosodást okoz.

A sérülés súlyosságától függően a bénulás hónapok alatt magától is megszűnhet, vagy mélyrehatóbb kezelési lehetőségeket, például terápiát vagy műtétet igényelhet.

Az Erb-bénulás a bénulás egyértelmű tünetei miatt különbözik más mozgászavaroktól, például az athetoid agyi bénulástól.

A plexus brachialis egy ideghálózat, amely a gerinc mentén fut, és a karban lévő idegeknek ad érzést. Ezek az idegek irányítják a váll, a könyök, a csukló és a kéz izmait, valamint biztosítják a mozgást és az érzést. Ha a felső idegek egy nehéz szülés során sérülnek, ez késleltetheti a gyermek fejlődését, vagy maradandó károsodást eredményezhet.

Az Erb-bénulást általában a szülés során bekövetkező idegkárosodás okozza, és ennek az állapotnak a tünetei valószínűleg már a születéskor felismerhetők. Az idegkárosodás és a mozgáskorlátozottság súlyosságának megállapítása azonban csak a gyermek három-hat hónapos korában lehetséges. A gyermek bénulása a részlegestől a teljes mozgásképtelenségig terjedhet, az idegkárosodás pedig lehet kisebb zúzódástól a teljes szakadásig vagy felszakadásig.

A Klumpke-bénulás az alsó plexus brachialis bénulására utal. Ez jellemzően csak a kéz izmait érinti, és csecsemőknél nem gyakori.

A plexus plexus teljes érintettsége magában foglalja a plexus brachialis C5-T1 mind az öt idegének károsodását. Ez azt okozhatja, hogy a gyermeknek nincs mozgása a vállban, a karban, a csuklóban és a kézben.

Az Erb-bénulás sérülésének típusai

Az Erb-bénulás típusának diagnosztizálása kihívást jelenthet, mivel leginkább a plexus brachialis ideg sérülésének mértékétől függ. Az állapot különböző formáiban szenvedő gyermekek különböző kezelési módszereket igényelnek annak érdekében, hogy megelőzzék vagy minimalizálják az élethosszig tartó károsodást a felnőttkorba való átlépéskor.

Az Erb-bénulásban előforduló idegsérülések négy fő típusa a következő:

• Neuropraxia – Az “égő” vagy “szúró” néven is ismert neuropraxia az idegsérülések leggyakoribb típusa. Ez az állapot akkor következik be, amikor egy ideg megnyúlik vagy “megrázkódik”, de nem szakad el. Ezek a sérülések általában 3 hónapon belül maguktól gyógyulnak.
• Neuroma – Súlyosabb nyújtási sérülés, amely az idegrostok egy részét károsítja. A neuroma a gyógyulás során hegszövet kialakulását okozhatja, amely nyomja a megmaradt egészséges ideget és kellemetlen érzést okoz. Ennek eredményeként a neuroma hosszú távú gyógyulása általában csak részleges, nem teljes.
• Szakadás – Nyúlási sérülés, amely akkor következik be, amikor maga az ideg elszakad. A szakadásos sérülések műtétet igényelnek az ideg összeillesztéséhez és átültetéséhez. Ez a fajta sérülés nem képes magától meggyógyulni.
• Kitörés – Az idegsérülés legsúlyosabb típusa. Az avulzió akkor következik be, amikor egy ideg teljesen kiszakad a gerincvelőből. Az avulziót műtéttel lehet helyreállítani, ahol az egészséges idegeket a test egy másik részéből illesztik össze és pótolják, de az érintett ideg nem illeszthető vissza a gerincvelőhöz. Ez néha a rekeszizom idegeit is érintheti, ami légzési nehézséget okozhat. A kitüremkedési sérülések az arcot és a szemet is érinthetik, Horner-szindrómát okozva, amikor a szemhéj leesik vagy a pupilla kisebb lesz az érintett szemen.

Az okok és kockázati tényezők

Az Erb-bénulás leggyakoribb oka a csecsemő fejének és vállának túlzott húzása vagy nyújtása a hüvelyi szülés során. Ha például a csecsemő fejét és nyakát oldalra húzzák, miközben a vállak áthaladnak a szülőcsatornán, ez Erb-bénulást okozhat.

Ez a szülési sérülés keletkezhet a vállak túlzott húzása miatt is fejjel előre szüléskor, vagy a csecsemő felemelt karjaira gyakorolt nyomás miatt lábakkal előre szüléskor. Ez jellemzően akkor fordul elő, amikor a baba “beszorul” a szülőcsatornába, és a gondozónak erősebben kell húznia, hogy kihúzza a babát.

Erb-bénulás a csecsemő szülőcsatornában elfoglalt helyzete alapján is kialakulhat. Ez az állapot a nagyobb, széles vállú csecsemőknél gyakori. Jellemzően az történik, hogy a csecsemő feje beesik a szülőcsatornába, de az egyik vállát az anya szeméremcsontja visszatartja. Ahogy a baba feje lejjebb nyomódik a szülőcsatornába, az idegek megnyúlnak, ami Erb-bénuláshoz vezet.

Az Erb-bénulás kialakulásának kockázata majdnem megháromszorozódik, ha a gyermeknél a szülés során válldystocia alakul ki. Ilyenkor a csecsemő feje megszületik, de mindkét válla beszorul az anya méhében.

Az Erb-bénulás kockázati tényezői közé tartoznak:

• Nagy csecsemőméret vagy magas születési súly
• Az anya cukorbetegsége
• Kicsi vagy rendellenes anyai medenceforma
• Szülés közbeni extrakciós eszközök, például fogó használata
• A szülés második szakasza, amely több mint egy órán át tart
• Túlzott anyai súlygyarapodás
• Fekvéses szülés
• A nem megfelelő gyermekegészségügyi ellátás egyéb formái

Tünetek és tünetek

Az Erb-bénulás tünetei a bénulás típusától és súlyosságától függően változnak. Signs range from weakness or soreness to total paralysis of the affected arm.

The most common symptoms of Erb’s palsy are:

• Weakness in one arm
• Limited motion in the shoulder, bicep, elbow, forearm, wrist, or hand causing the “waiter’s tip”
• Arm hangs by the side and rotated inward
• Decreased grip strength in hand of the affected side
• Numbness in arm
• Impaired circulatory, muscular and nervous development
• Partial or total paralysis of the arm

Treatment

In the case of a mild stretch or tear, most children will recover on their own within three to six months after birth. Ha azonban az orvos hat hónap után újra megvizsgálja az Erb-bénulásban szenvedő gyermeket, és megállapítja, hogy a fejlődés és a mozgás nem olyan szintű, mint amilyennek lennie kellene, további kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Fizikoterápia

Ez az egyik első módszer, amelyet az Erb-bénulás enyhe eseteinek kezelésére alkalmaznak. A fizikoterápia segíthet javítani a gyermek karjainak vagy vállának merevségét vagy mozdulatlanságát. A gyógytornász gyengéd masszázzsal és mozgásterjedelmi gyakorlatokkal javítja az izmok és az idegek mozgását. A terapeuták a foglalkozások során olyan eszközöket is használnak, mint például tornagolyók vagy súlyok, amelyek segíthetnek megerősíteni a gyermek fogását az érintett kézben.

Foglalkozásterápia

A foglalkozásterápiát gyakran alkalmazzák az Erb-bénulás olyan eseteiben, amelyek két-négy hónap után sem javultak maguktól. A foglalkozásterápia segíthet a gyermeknek kifejleszteni a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez szükséges erőt, mint például egy játék vagy egy üveg felvétele. A foglalkozásterapeuta különféle mozgásgyakorlatokat alkalmaz az ízületi funkciók és az izomtónus javítása érdekében.

Műtét

Az Erb-bénulás súlyos eseteiben szenvedő gyermekeknek általában műtétre van szükségük a kar, a kéz, a könyök vagy a váll idegkárosodásának és bénulásának helyreállításához. Ha orvosa három-hat hónap elteltével műtéti kezelést javasolt, az ápolócsoport javasolhatja, hogy azt a lehető legkorábban végezzék el. Tanulmányok kimutatták, hogy az Erb-bénulás műtétjének elhalasztása csökkentheti a siker és a teljes gyógyulás esélyét.

Az állapot kezelésére alkalmazott műtét fő típusa az idegátültetés. Ilyenkor egy egészséges ideget távolítanak el a test egy másik területéről, és hozzávarrják a megszakadt ideghez. Ha a műtétet fizikoterápiával és foglalkozásterápiával kombinálják, ez lehetővé teszi, hogy a gyermekek fokozatosan mozgást és erőt fejlesszenek a karban.

Az Erb-bénulásban vagy a plexus brachialis bénulás más formáiban szenvedőknél bizonyos esetekben ínátültetést is végezhetnek. Ilyenkor az Amerikai Ortopéd Sebészek Akadémiája (AAOS) szerint a test egy másik részéből származó inat áthelyezik a karba vagy a vállba.

Ha többet szeretne megtudni azokról a támogatási lehetőségekről, amelyeket a Cerebral Balsy Guide kínál Önnek és családjának, próbálja meg letölteni az ingyenes Cerebral Balsy Guide-ot, amely több mint 60 oldalnyi mélyreható információt tartalmaz CP-s gyermekek és a CP-s gyermek szülei számára.