Miért fecsegnek a mókusok, mint a mániákusok? Gyors útmutató a mókushívásokhoz és hangokhoz
Láttál már mókust, aki őrült módjára csicsereg az erdőben, és elgondolkodtál azon, miért viselkednek így?
A természetmegfigyeléssel kezdők számára nagyon gyakori élmény, amikor kilépsz az erdőbe egy kis kikapcsolódásra, és a helyi mókus egész idő alatt úgy sikítozik és fecseg, mintha az élete múlna rajta.
Ha nem sokat tudsz az állatok hangjairól, elsőre azt hiheted, hogy ez egy madár… de ha a zaj nyomára bukkansz, hamar rájössz, hogy ez egy mókus, aki újra és újra nagy hangerővel fecseg.
Szóval, miért fecsegnek a mókusok, mint a mániákusok? Több oka is van annak, hogy a mókusok miért kiabálnak és fecsegnek ismétlődően. A mókusok fecsegnek:
- Hogy megvédjék a területüket a rivális mókusoktól
- Hogy figyelmeztessék szomszédaikat a környéken lévő ragadozókra
- Hogy megszidjanak és bosszantsanak egy ragadozót, hogy az elhagyja a területet
- Hogy könyörögjenek. élelemért (mókusbébik)
- Párzás kezdeményezése egy másik mókussal
A mókusok addig adják ki a hangjukat, amíg meg nem bizonyosodnak arról, hogy azt a kívánt közönség meghallotta és megértette, vagy amíg a nyugtalanságuk okozója el nem hagyja a területet.
Ez az oka annak, hogy a mókusok fecsegése a külső hallgatóság számára gyakran szinte véget nem érőnek tűnik. Néha olyan hihetetlenül hosszú ideig tart, hogy az ember elgondolkodik, vajon abbahagyják-e valaha is.
Amilyen bizarrnak tűnhet is ez a viselkedés, valójában logikus túlélési okuk van arra, hogy miért csinálják ezt. Ha nem lenne, abbahagynák!
Mindig vannak jó okok és motivációk arra, hogy a mókusok miért adnak ki ilyen extravagáns hangokat és testbeszédet, és a gyakorlott természetjárók vagy a bimbózó vadon élő állatok nyomkövetői megtanulhatják megérteni, mit mondanak a mókusok!
Szóval ma merüljünk el a mókusok nyelvének világában, és tanuljuk meg, hogyan működik a fecsegésük a leggyakoribb helyzetekben.
A különböző mókuscsicsergéstípusok
Ha tudni akarod, miért csicsereg egy mókus, először is ki kell találnod, milyen mókusfajjal van dolgod.
A mókusoknak sokféle faja létezik, és bár mindegyiknek vannak hasonlóságai, jelentős különbségek is vannak, amelyek befolyásolják a hangadási stratégiájukat.
A jó hír, hogy a mókusfajokat általában elég könnyű megkülönböztetni a hangjuk és az élőhelyük alapján.
A legtöbb biorégióban csak 1-2 különböző mókusfaj közül választhatunk, ami sokkal könnyebbé teszi az azonosításukat, mint a madarakét.
A 2 fő kérdés, amit fel kell tennünk a mókusok biztos azonosításához:
- Földimókus vagy fán élő mókus?
- Közös mókus vagy territoriális mókus?
Ha erre a 2 alapkérdésre tudsz válaszolni, akkor néhány további gyors megfigyelés a színre, méretre & fül/arcformára vonatkozóan pontosan megmondja, hogy milyen mókusfajt figyelsz. Tényleg ilyen egyszerű!
Először is – figyeld meg, hogy földi mókussal vagy fán élő mókussal van-e dolgod. Tudom, hogy ez egy elég alapvető megkülönböztetés, de nagyon fontos, mert ennek drámai hatása van arra, hogy a mókusok hogyan használják a hangjukat & hangokat.
Földmókus VS famókus hangok
A földmókusok általában nyílt élőhelyeken, például síkságokon vagy réteken élnek. Gyakran találkozhatunk velük nagy kolóniák között, amelyek a biztonság kedvéért a föld alá ássák magukat, mivel nem nagy hegymászók.
A famókusok ezzel szemben idejük nagy részét a fákon töltik. Erdőkben vagy vegyes tájakon élnek.
Ez az egy alapvető különbség már sok igazán hasznos információt ad arról, hogy mit jelent, ha mókust hallunk zajt csapni.
A föld alatt és a fák védelmében élve drámaian eltérő mértékben vannak kitéve drámaian eltérő típusú ragadozóknak.
A földön a mókusoknak mind a légi &, mind a földi ragadozókra nagyon oda kell figyelniük.
Az eredmény az, hogy sokkal kevesebb időt töltenek területszerzéssel, és sokkal több időt töltenek azzal, hogy közösen figyelik és kommunikálnak egymással a veszélyről.
A földi mókusokat sokkal jobban ösztönzi, hogy ne keltsenek feltűnést azzal, hogy nagy zajt csapnak, ezért ha földi mókusokat hallunk hangoskodni, az általában azt jelenti, hogy jó okuk van rá.
Ha elég gyakorlottan figyeled & a földimókusokat, lenyűgöző megfigyelni, hogy miként lehet egy hangjuk a prérifarkasoknak, egy másik a menyéteknek, és még több hangjuk a sólymoknak. Elég lenyűgöző dolog!
A fán élő mókusok és zavarba ejtő hangjaik
A fán élő mókusoknak sokkal nagyobb szabadságuk van, mint a földi mókusoknak, hogy különböző típusú hangokat adjanak ki a legkülönfélébb helyzetekben.
A kiváló mászó képességüknek köszönhetően sokkal könnyebben tudnak gyorsan elbánni a földi ragadozókkal, és az a plusz védelem is megvan, hogy sűrű lombkorona veszi őket körül.
Az eredmény az, hogy a fán élő mókusok jellemzően sokkal zavarba ejtőbbek a hívásaikkal és hangjaikkal, mint a földi mókusok.
Az még zavaróbbá válik, ha hozzátesszük, hogy egyes fán élő mókusok meglehetősen közösségi életet élnek, és földi rokonaikhoz hasonlóan békés fák tetején csoportokban élnek.
Míg más famókusok egy lépéssel tovább mentek, és teljesen felrúgták a közösségi mintát, így ők az erdő egyik leginkább territoriális állatai!
Territoriális mókusok VS közösségi mókusok
A famókusokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy egyesek békésen élnek csoportokban, míg mások végtelenül civakodnak az élelem & területéért.
Ez a különbség óriási hatással van arra, hogy a helyi mókusok miért csapnak zajt, és ez az, ami miatt gyakran olyan hihetetlenül nehéz megérteni a famókusok hangját.
Nézzünk két példát a leggyakoribbak közül: Az első – a közösségi mókus (szürke mókusok). Másodszor pedig – egy territoriális mókust (vörös mókusok).
Szürke mókusok (egy társasan barátságos példa)
A szürke mókusok az egyik leggyakoribb mókusfaj, amellyel a fákon élve találkozhatunk, így ez egy jó kiindulópont.
A szürke mókusok a városi mókusok kvintesszenciája, gyakran látni őket a távvezetékek mentén utazni és nagy, bolyhos fészket rakni a lombos fákon.
Fekete, fehér és vöröses árnyalatokban fordulnak elő, így a szín önmagában nem megbízható azonosító jellemző.
Az egyik legjobb jel arra, hogy szürkemókus-kolóniával van dolgunk, ha több mókust látunk békésen együtt élni, amelyek egy részét a földön, más részét a fák tetején töltik.
Itt egy kis videó egy szürke mókusról, amint egy eléggé tipikus fán élő mókus viselkedését mutatja be, az elején egy kis ugatással (erről az ugatásról hamarosan bővebben).
Vörös mókusok és Douglas-mókusok (egy territoriális példa)
A keleti parton, az én területemen is vannak vörös mókusok, akik erdős területeket foglalnak el, míg a szürke mókusok inkább a városokban élnek.
A vörös mókusok valamivel kisebbek, mint a szürke mókusok, de a fő különbség az, hogy a vörös mókusok erősen territoriálisak (és ugyanez igaz a nyugati parton élő Douglas-mókusokra is).
Ez azt jelenti, hogy szinte soha nem látod őket más mókusokkal keveredni, kivéve az udvarlás, a párzás és a következő generáció felnevelése során.
Ez azt is jelenti, hogy hangrepertoárjuk jóval nagyobb részét a territoriális hangadásra fordítják.
Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt megpróbálod megérteni, mit mond egy mókus – győződj meg róla, hogy tudod, milyen típusú mókussal van dolgod (földi vs. fa és társas vs. territoriális).
Mókuscsicsergő hangok & Példák
Nézzünk tehát néhány példát a környékünkön hallható gyakori mókuscsicsergésre, és nézzük meg, mit jelentenek!
#1 Trill/csörgő hang: Territoriális hangadás
Az első hang, amit mindenkinek meg kell tanulnia, ha mókusokról van szó, a trill vagy csörgő hang.
Itt egy példa arra, hogyan hangzik ez (17 másodpercnél):
A trill/csörgő hang egy nagyon gyakori hang, amelyet a vörös mókusok & Douglas mókusok adnak ki territoriális helyzetekben.
Amikor ezt a csörgő hangot halljuk egy mókustól, az annak a jele, hogy több mókus ugyanazon a területen rendezte be az otthonát, és aktívan versengenek a területért.
Néha észrevehetjük, hogy a mókusoknak van egy bizonyos ülőhelyük vagy több kulcsfontosságú helyük az erdőterületükön, ahonnan kinéznek és ezt a hangot adják ki.
A territoriális hangok keveredhetnek riasztási hangokkal is, amit nagyon zavaróvá válhat, ha nem tudjuk, miért történik ez (erről bővebben a következő fejezetben).
#2 Mókus riasztóhangok
Nagyon gyakran, amikor az emberek arról beszélnek, hogy a mókusok mániákusan csicseregnek az erdőben, valójában riasztóhangra gondolnak.
Ezek a hívások hangos, ismétlődő csicsergéssorozatot & keltő, néha hihetetlenül hosszú ideig tartó zajongást jelentenek.
A mókus riasztóhangokat arra használják:
- előzetes figyelmeztetést adnak a közeli veszélyekre
- eltántorítják a ragadozókat attól, hogy a mókus területén tartózkodjanak
Nem szabad elfelejteni, hogy attól, hogy egy mókus riasztóhangot ad, még nem biztos, hogy mindig egy macskát vagy sólymot fogunk látni közvetlenül a mókus mellett.
A ragadozók egész életüket a lopakodás gyakorlásával töltik, ezért szükség lehet egy kis jó nyomkövetésre, hogy kiderítsük, pontosan mi történik.
És néha a mókus riasztásának oka valójában TE vagy!
Szóval, ha a riasztás forrását akarod nyomon követni, fontos, hogy figyelmesen figyelj és hallgass a mókus hangjában rejlő nyomokra. Így működik ez…
Hallgatás a mókus riasztási mellékhangokra
Íme egy példa a vörös mókus riasztási hangjára:
Amikor ezt az összetett, csicsergő tevékenységkeveréket hallod, fontos észrevenni, hogy valójában több hang is szól egyszerre.
Hallod, hogy a hívás egy része amolyan nyikorgó és magas hangú, míg a hívás egy másik része sokkal mélyebb, a hangspektrum középső vagy mélyebb végén van?
Ezek a hallható különbségek sokat elárulnak a fenyegetés természetéről, és arról, hogy a ragadozó a levegőből vagy a földről érkezik-e (lásd a kutatást – A vörös mókusok ragadozóosztály-specifikus riasztási hangokat produkálnak).
Földi ragadozók:
Amikor a mókusok földi ragadozókra riasztanak, csattogásukban általában több a mélyebb ugatású & kacagó hívás.
Ezek a mókus hangjának középső tartományában lévő hangok hang alapján könnyebben megtalálhatók, és segítenek azonosítani a tartózkodási helyét.
A tartózkodási helyük elárulása előnyös a földön élő ragadozókkal, például macskákkal, rókákkal, borzokkal és hiúzokkal szemben, mivel nem áll fenn a veszélye annak, hogy ezek az állatok fent a fákon üldözőbe veszik őket.
Ezzel a hanggal együtt jellemzően elég demonstratív testbeszédbeli jelek is járnak, mint például a farokcsóválás és a lábakkal való toporzékolás, amelyek segítenek felhívni a környéken tartózkodó többi mókus & madár figyelmét.
Figyeljünk arra, hogy a mókus melyik irányba néz, és hogy meddig tart a riasztás.
Amellett figyeljünk más állatok, például madarak riasztási hangjaira is, hogy szűkítsük a keresést és megtaláljuk az állatot.
Légi ragadozók:
Amikor a mókusok légi ragadozókra riasztanak, hangadásuk általában sokkal magasabb hangmagasságú és visítóbb tulajdonságokat tartalmaz.
A magas hangokat nehéz megtalálni az erdőben, ezért a mókusok így riasztanak, miközben rejtve maradnak a ragadozó elől, aki a fák között követheti őket.
Megfigyelheted, hogy ilyenkor a testbeszédük is teljesen megváltozik. Ahelyett, hogy a farkukat csapkodnák és felhívnák magukra a figyelmet, észreveheted, hogy a mókusok a fának gipszelik magukat, és nagyon mozdulatlanok.
Ez jó jel arra, hogy a mókusod nyomás alatt van valami, például egy sólyom, bagoly vagy sas stb. részéről.
Természetesen – a különböző típusú mókusok bizonyos hangbeli különbségekkel fejezik ki a riadalmat, azonban az azonos izgatott testbeszéd, a farok csapkodása és a hosszas csivitelés segít abban, hogy megértsd, mi történik.
A kontraszt kedvéért íme egy példa a szürke mókus riasztására:
Keverék riasztások & Territoriális hívások
Ha olyan helyen élsz, ahol vannak territoriális mókusok, például vörös mókusok vagy Douglas-mókusok, fontos tudatosítani, hogy néha olyan hívásokat is hallani fogsz, amelyek úgy hangzanak, mint a csattogó riasztások és a territoriális csörgések keveréke.
Ez teljesen összezavart, amikor először kezdtem el tanulmányozni a mókusokat, mert úgy hangzik, mint egy nagyon intenzív riasztás.
Ehelyett, amikor riasztási hangokat hallasz territoriális hangokkal keverve, ez annak a jele, hogy valójában két mókus közeli territoriális civakodását hallod.
Ha megközelíted a zajt és alaposan megnézed, észre fogod venni, hogy két mókus van jelen, amikor ez a viselkedés történik, és valójában egyáltalán nem riasztásról van szó.
Itt egy példa a vegyes riasztásra & territoriális hívásokra vörös mókusoknál:
Figyeljük meg, hogy kezdetben egy sor intenzív csörgést hallunk, majd ahogy a klip folytatódik, a mókusmama egyre izgatottabb lesz, míg végül elkezd visszahívni.
Ez úgy hangzik, mint egy riasztás, de valójában nem az!
Szidás VS figyelmeztető riasztás
Amint fentebb említettem, azt is hasznos tudni, hogy valójában két különböző oka van annak, hogy a mókusok riasztást adnak ki.
Máskor a mókusok érzékelik egy ragadozó jelenlétét a közelben az erdőben, és félelemből vagy általános figyelmeztetésből hívnak, hogy valami történik.
Máskor viszont a mókusok valójában olyan viselkedést tanúsítanak, amely szinte úgy tűnik, mintha szidnának egy állatot, hogy bosszantsák azt, és remélhetőleg távozásra bírják.
Ez két finom különbség, de segíthet megérteni, miért riaszt egy mókus, és milyen messze van a fenyegetés.
A szidás általában közelről történik, így nagyobb valószínűséggel láthatod az állati betolakodót.
Tipikusan a nagy hatótávolságú riasztások esetében egy kicsit többet kell vizsgálódni, és a mókusriasztások és a madárriasztások megfigyeléseit kombinálni a rejtély megoldásához.
Ez egy kicsit haladóbb, mint amivel itt foglalkozunk, de ha szeretnél mélyebben elmélyülni, többet tárgyaltam erről a témáról a kezdőknek szóló madárnyelvi útmutatómban!
#3 Udvarlás & Párzás
A mókusok természetesen nem csak azért adnak ki csicsergő hangokat és hívásokat, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól.
Vannak más időszakok is, például az udvarlás során, amikor a mókusok hihetetlenül hangosak és hangosak tudnak lenni.
Néha hallani fogsz egy csattogó mókushangot, ami megint csak nagyon hasonlít a riasztásra.
Tény, hogy a tényleges hangok és kiáltások megegyezhetnek a fenti riasztási példákkal, de ha figyelmesen figyelünk, észrevehetjük, hogy a mókus őrülten száguldozik az ágak között, és közelről üldöz egy másik mókust.
Amikor a mókusok más mókusokat üldöznek, az annak a jele, hogy nem aggódnak a ragadozók miatt. Tehát bár a tényleges zaj nagyon hasonlóan hangzik, a kontextus teljesen más!
Amikor egy nőstény mókus jelét adja annak, hogy készen áll a párzás megkezdésére, a hím mókusok megérzik ezt.
A hímek ilyenkor különösen territoriálisak és hangosak lesznek.
Ez a sok energia és aktivitás a nőstény felé irányulhat, mivel a hím elkezdi kergetni őt az erdőben.
Ahol pedig több hím között folyik verseny a párzási lehetőségért, ott ez az aktivitás más hímek felé is irányulhat.
Néha nehéz eldönteni, hogy területi üldözést vagy párzási célú üldözést látunk. Ha azonban továbbra is figyeljük az üldözés végét, végül összerakhatjuk a darabokat.
A legfontosabb dolog, amit itt fel kell ismernünk, hogy ez a csivitelés más mókusokra irányul, nem pedig egy ragadozóra, például egy bagolyra vagy macskára.
Ez az, amiért nagyon fontos, hogy amikor csak lehet, lássuk ÉS halljuk a mókus csivitelésének valódi okát.
Szerencsére a mókusok között zajló eszeveszett tevékenységet, a hívásokat általában elég könnyű megoldani, mert csak néhány percig kell figyelni a mókust, és máris nyilvánvalóvá válik, hogy egy másik mókust üldöz.
Mókusbébik & Ifjúsági hívások
A legtöbbször, amikor a mókusok újszülöttek és a fészekben élnek, észre sem vesszük, hogy hívásokat vagy hangokat adnak ki.
Egyszer megfigyeltem, ahogy egy mókusanya egyenként áthelyezte a kicsinyeit az udvaromban lévő madárfészekből egy vörös juharban lévő faüregbe.
A kicsinyek teljesen némák voltak az egész folyamat alatt, ami körülbelül 30 percig tartott, mert a mókusnak a szájában kellett végigvinnie őket az erdőn körülbelül 30 métert, majd visszamenni a következőért.
Az egyiket még 7 láb magasról is leejtette, és az egy hangot sem adott ki! (Ne aggódjatok, nem sérült meg)
Amint a mókusok idősebbek lesznek és kezdenek hasonlítani a felnőttekre, fokozatosan elkezdik utánozni az anyjukat, és időnként bizonyos hangokat adnak ki.
A legjobb személyes tapasztalatom ezzel kapcsolatban az volt, amikor késő tavasszal az erdőben sétáltam, és egy kicsit túl közel kerültem egy mókusmamához a kölykeivel.
Elkezdett riasztani, majd körülbelül 5 perc alatt az összes gyereke csatlakozott a riasztáshoz.
A hangjuk egy kicsit halkabb volt és egy kicsit magasabb hangmagasságú, de elég hihetetlen lármát csapott, amikor legalább 5 mókus egyszerre sikoltozott.
Csattogás + farok = Mókusnyelv
Azokat a hangokat kiegészítendő, amelyeket akkor adnak ki, amikor ragadozók közelednek hozzájuk, vagy amikor másokkal kommunikálnak; a mókusok nagyon szemléletes testbeszédet is használnak, hogy gondolataikat másokkal közöljék.
A mókusok farokmozgásai szinte olyanok számukra, mint egy második nyelv.
A mókusok nyelvének valódi megértéséhez a kulcs a hívások & hangok ismeretének kombinálása a mókus általános testbeszédével és farkának mozgásával.
Következtetés: Miért csapnak a mókusok olyan nagy zajt?
Amikor először megnézünk egy mókust, könnyen rájövünk, hogy nem a legnagyobb vagy legijesztőbb kinézetű élőlények. Éppen ezért más módszereket kell kifejleszteniük, hogy megvédjék magukat a veszélytől.
Néha a legjobb védekezés, ha nincs meg a méreted ahhoz, hogy megvédd magad, ha nagy hangod van!
Az a klassz dolog, hogy most már mi, emberek is megtanulhatjuk használni ezeket a hívásokat, és a mókusok nyelve segíthet értelmezni az erdő titkos üzeneteit.
Amikor most meghallod őket csiripelni a parkban, nézd meg, felismered-e, mit kommunikálnak, és kiérdemelheted a “Mókus-suttogó” címet!