Googol

A googolnak nincs különleges jelentősége a matematikában. Hasznos azonban, ha más nagyon nagy mennyiségekkel, például a látható világegyetemben lévő szubatomi részecskék számával vagy egy sakkjátszma hipotetikus lehetőségeinek számával hasonlítjuk össze. Kasner arra használta, hogy szemléltesse a különbséget egy elképzelhetetlenül nagy szám és a végtelen között, és ebben a szerepében néha használják a matematikaoktatásban. Hogy érzékeltessük, hogy a googol valójában mekkora, egy elektron tömege, amely alig 10-30 kg, összehasonlítható a látható világegyetem tömegével, amelyet 1050 és 1060 kg közöttire becsülnek. Ez körülbelül 1080 és 1090 közötti nagyságrendű arány, vagyis legfeljebb egy gugol egy tízmilliárdod része (a gugol 0,00000001%-a).

Carl Sagan rámutatott, hogy az elemi részecskék teljes száma a világegyetemben körülbelül 1080 (az Eddington-szám), és ha az egész világegyetem tele lenne neutronokkal, hogy sehol ne legyen üres tér, akkor körülbelül 10128 lenne. Megjegyezte továbbá a második számítás hasonlóságát Arkhimédész számításával A homokszámlálóban. Arkhimédész számítása szerint Arisztarkhosz világegyetemében (nagyjából 2 fényév átmérőjű), ha teljesen tele lenne homokkal, 1063 szemcse lenne. Ha a ma megfigyelhető, sokkal nagyobb univerzumot homokkal töltenénk meg, akkor is csak 1095 szemcse lenne. További 100 000 megfigyelhető, homokkal teli univerzumra lenne szükség egy gugolhoz.

A nagyjából 1 galaxismassza (1011 naptömeg) nagyságú szupermasszív fekete lyuk Hawking-sugárzás miatti bomlási ideje 10100 év nagyságrendű. Ezért a táguló univerzum hőhalála alsó határértékkel számolva legalább egy googol év múlva következik be.