Japánban a többes állampolgárság tilalma elavult, alkotmányellenes: szakértő, felperesek

A japán és amerikai állampolgársággal született Naomi Osaka teniszezőnő ezen a 2019. szeptemberi aktaképen egy mérkőzés közben látható Oszaka Nishi Wardjában. (Mainichi/Tadashi Kako)

TOKYO — Japán állampolgársági törvénye, amely tiltja a többes állampolgárságot, ismét reflektorfénybe került, miután Naomi Osaka teniszező 2019-ben a japán állampolgárságot választotta az amerikai helyett. Eközben folyamatban van egy jogi harc, amelyet a felperesek folytatnak, azzal érvelve, hogy a törvény alkotmányellenes.

Az ENSZ tagállamainak több mint 70 százaléka engedélyezi, hogy az állampolgárai egynél több állampolgársággal rendelkezzenek. Egy olyan világban, ahol már teljesen megszokottá vált, hogy az emberek különböző hátterűek, és hogy az emberek a globális színtéren versenyeznek, egyes szakértők azt követelik, hogy Japán is tegye ugyanezt.

A japán állampolgársági törvény kimondja, hogy a japán szülőktől született gyermek jogilag japánnak számít. Eközben egyes nemzetek olyan rendszert alkalmaznak, amelyben az ilyen országokban japán szülőktől született gyermek az adott hely és Japán kettős állampolgárává válik.

A japán törvény előírja, hogy mindenkinek, aki 20 éves kora előtt több állampolgársággal született vagy több állampolgárságot kapott, 22. születésnapja előtt választania kell közülük. Azoknak, akik a 20. életévük betöltése után szerzik meg egy másik ország állampolgárságát, két éven belül el kell dönteniük, hogy melyiket tartják meg.

Naomi Osaka japán és amerikai állampolgársággal is rendelkezett, de 22 éves kora előtt úgy döntött, hogy megtartja a japán állampolgárságát. Választását annak jeleként értékelték, hogy japán teniszezőként szeretne részt venni a közelgő tokiói olimpián.

De mivel a japán állampolgárság megtartása mellett döntő személyek csak “kötelesek erőfeszítéseket tenni” más állampolgárságok feladása érdekében, Japánban vannak olyanok, akik továbbra is két vagy több útlevéllel rendelkeznek. Az igazságügyi minisztérium 2018-as becslése szerint mintegy 925 ezer japán rendelkezik többszörös állampolgársággal.

Továbbá a japán állampolgárságot megszerezni kívánó külföldieknek igazolást kell benyújtaniuk arról, hogy elvesztették eredeti állampolgárságukat. De a lemondási eljárással nem rendelkező országokból érkezők is kettős állampolgárrá válhatnak. Másrészt azok a japánok, akik “saját akaratukból” választanak külföldi állampolgárságot, automatikusan elveszítik japán állampolgárságukat.

A 76 éves Hitoshi Nogawa, egy svájci üzletember egyike annak a nyolc felperesnek, akik pert indítottak a japán kormány ellen, azzal érvelve, hogy “a külföldi állampolgárságot akaratuk ellenére megszerzett emberektől megfosztani a japán állampolgárságot az alkotmányt sérti, amely garantálja a boldogsághoz való jogot és más kiváltságokat”.”

Nogawa, aki a svájci állampolgárság megszerzése miatt gyakorlatilag elvesztette a japán állampolgárságát, azt mondta: “Japánnak vallom magam, de úgy érzem, mintha fél emberré váltam volna. Sajnálom az őseimet, és a jelenlegi helyzetben nem tervezem, hogy velük együtt temetkezem.”

A Tokiótól délre fekvő Kanagawa prefektúrában született Nogawa a húszas éveiben Svájcba költözött, és kereskedelmi céget alapított. Ahhoz, hogy egy közmunkaprojektre pályázhasson, svájci állampolgárságra volt szüksége, amelyet 2001-ben szerzett meg. Nem ütközött semmilyen problémába egészen 2013-ig, amikor az ottani japán nagykövetségen közölték vele: “Ha nem választ egyet (az állampolgárságot), abból probléma lesz.”

A kérés az állampolgársági törvényen alapul, amely előírja, hogy a külföldi állampolgárságot megszerzők elveszítik japán állampolgárságukat, és megköveteli, hogy állampolgárságról való lemondásról szóló értesítést nyújtsanak be.

Nogawa számára a svájci állampolgárság feladása problémát jelentett volna a munkája szempontjából, a japán állampolgárság elvetése pedig az identitása elvesztésével járt volna. Dilemmába került, ezért nem volt hajlandó válaszolni a nagykövetség kérésére, és nem nyújtotta be a bejelentést. 2015-ben megpróbálta megújítani japán útlevelét, de elutasították. A mai napig nem tudta megújítani.

Nogawa és hét másik tengerentúlon élő személy 2018 márciusában keresetet nyújtott be a tokiói kerületi bírósághoz. A felperesek közül hatan, akik már különböző országok állampolgárságát szerezték meg, annak megerősítését követelik, hogy a japán állampolgárságuk birtokában vannak, két másik felperes pedig, aki külföldi állampolgárságot szeretne szerezni, annak megerősítését kéri, hogy nem veszítik el a japán állampolgárságukat, ha ezt megteszik.

Az állampolgársági törvényben szereplő, a többes állampolgárságot tiltó rendelkezést nem módosították azóta, hogy a Meidzsi-alkotmány, Japán háború előtti és háborús legfelsőbb törvénye hatályba lépett. Teruo Naka, a felperesek jogi csapatának egyik ügyvédje szerint a törvény “nem felel meg az idők folyásának.”

Ezzel szemben a kormány többek között azzal érvel, hogy “a többes állampolgársággal rendelkező emberek súrlódásokat okozhatnak a nemzetek között attól függően, hogy melyik ország védelme alá tartoznak”. Az Igazságügyi Minisztérium, amely az állampolgársági törvény rendelkezéseit érvényesíti, kifejti, hogy “a japán állampolgárság visszavonása nem megfosztás, és szükség esetén a visszaszerzés megengedett”. A per a kerületi bíróságon folyik.”

2019-től mintegy 150, azaz az ENSZ-tagállamok 75%-a engedélyezi a többes állampolgárságot. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja, hogy “senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától, sem megtagadni tőle az állampolgársága megváltoztatásának jogát.”

Teru Sasaki, az Aomori Állami Egyetem transznacionális szociológia professzora 2019-ben online felmérést végzett japán állampolgárok körében, amelyben a 3171 válaszadó mintegy 60%-a támogatta azt a lehetőséget, hogy “a külföldi állampolgárságot megszerző japán állampolgároknak nem szabad elveszíteniük a japán állampolgárságukat”.”

The study results suggest that “society is tolerant of multiple nationalities, and there is a gap between the sense of ordinary citizens and the legal system,” said Sasaki.

Employment regulations for some civil servants, including Diet members, require that they have Japanese citizenship, and people who have foreign nationality cannot become diplomats. To permit multiple citizenship, discussions on job restrictions may also be necessary.

(Japanese original by Asako Takeuchi, City News Department)

  • Font Size
    • S
    • M
    • L
  • Print