A legendás bokszoló Jack Johnson kegyelmet kapott, 105 évvel alaptalan elítélése után
Jack Johnson, itt látható 1932-ben New Yorkban, az első fekete nehézsúlyú világbajnok volt. Csütörtökön Trump elnök ritka posztumusz kegyelmet adott neki, tisztázva ezzel a nevét több mint egy évszázaddal egy faji alapon hozott ítélet után. AP hide caption
toggle caption
AP
Jack Johnson, itt látható 1932-ben New Yorkban, az első fekete nehézsúlyú világbajnok volt. Csütörtökön Trump elnök ritka posztumusz kegyelmet adott neki, tisztázva ezzel a nevét több mint egy évszázaddal a faji indíttatású elítélése után.
AP
Jack Johnson bokszoló, aki az első fekete nehézsúlyú világbajnok volt, posztumusz elnöki kegyelemben részesült, miután a törvényhozók és a családtagok évekig tartó kétpárti erőfeszítéseket tettek a neve tisztázására – és Sylvester Stallone személyes felhívást intézett Trump elnökhöz.
A csütörtök délután az Ovális Irodában Trump úgy méltatta Johnsont, mint “az egyik legnagyobbat, aki valaha élt”. … Eléggé verhetetlen volt.”
Trump megjegyezte, hogy a bunyós 1913-as elítélése, amely a fehér nőkkel való kapcsolataihoz kötődött, “sokak szerint faji indíttatású igazságtalanság volt. Nagyon durván bántak vele.”
Johnson az elítélése után Európába menekült, de végül visszatért, és több hónapot ült börtönben. 1946-ban halt meg.
Az elnöki kegyelem az elhunytaknak rendkívül ritka. Az Igazságügyi Minisztérium szerint az ilyen kegyelmi kérelmek elbírálására rendelkezésre álló korlátozott forrásokat “leginkább olyan élő személyek által benyújtott kérelmekre lehet fordítani, akik valóban részesülhetnek a kegyelemben.”
A törvényhozók kétpárti csoportja hiába fordult Obama korábbi elnökhöz, hogy tegyen kivételt Johnson esetében.
“Úgy vélem, ezt a nagyon helyes lépést azért teszem, hogy kijavítsak egy történelmünkben történt hibát, és hogy tisztelegjek egy valóban legendás bokszbajnok előtt” – mondta Trump.
Trump elnök tartja a Jack Johnson bokszolónak adott, aláírt kegyelmi engedélyt a Fehér Ház Ovális Irodájában csütörtökön, miközben (balról) Johnson dédunokahúga, Linda Haywood, Deontay Wilder bokszoló, Keith Frankel és Sylvester Stallone színész tapsol. Olivier Douliery/Pool/Getty Images hide caption
toggle caption
Olivier Douliery/Pool/Getty Images
President Trump holds a signed Executive Grant of Clemency for boxer Jack Johnson in the Oval Office of the White House on Thursday, as (from left) Johnson’s great-great niece Linda Haywood, boxer Deontay Wilder, Keith Frankel and actor Sylvester Stallone applaud.
Olivier Douliery/Pool/Getty Images
Linda Haywood, Johnson’s great-great niece, said her family had been “deeply ashamed that my uncle went to prison” and thanked the president for “rewriting history.”
Stallone called the decision “incredible” and “a long time coming.”
Johnson, aki egykori rabszolgák fia volt, látványosan sikeres volt a ringben, 1908-ban megnyerte a nehézsúlyú világbajnoki címet, és évekig megtartotta azt – még akkor is, amikor a fehér amerikaiak nyíltan követelték, hogy a “nagy fehér reménység” győzze le őt, és szerezze vissza a bajnoki címet a fehér fajnak. Győzelmeit és pénzét pimaszul és bocsánatkérés nélkül ünnepelte.
A Johnson elleni fehér düh és neheztelés erőszakot szított: Miután Johnson 1910-ben legyőzte a fehér bokszoló James Jeffries-t, New Yorkban fehér férfiak felgyújtottak egy fekete bérházat, Atlantában fehér csőcselék üldözte a feketéket, Houstonban pedig egy fehér férfi elvágta egy fekete férfi torkát, aki egy utcai kocsin jelentette be a küzdelem eredményét.
1912-ben Johnsont letartóztatták a Mann Act, a prostitúcióellenes törvény megsértése miatt. A kizárólag fehérekből álló esküdtszék megállapította, hogy amikor Johnson 19 éves fehér barátnőjével utazott, “erkölcstelen célból” szállított egy nőt az államhatáron túlra.”
Johnson az 1930-as években szivart szív. A bokszbajnok lelkes olvasó volt, aki imádta az operát, gazdagságát pedig sportkocsijaival és szőrmebundáival fitogtatta. Lass/Getty Images hide caption
toggle caption
Lass/Getty Images
Johnson szivarozik az 1930-as években. A bokszbajnok lelkes olvasó volt, aki imádta az operát, gazdagságát pedig sportkocsijaival és szőrmebundáival fitogtatta.
Lass/Getty Images
Az elítélés átlátszóan Johnson fehér nőkkel való kapcsolatainak büntetése volt; fehér barátnői mellett többször vett feleségül fehér nőket is.
Az Egyesült Államokból való menekülése után Johnson több évig Európában élt, hogy elkerülje a Mann Act elítélését. 1915-ben elvesztette címét a bokszoló Jess Willarddal szemben. 1920-ban visszatért az Egyesült Államokba, és kevesebb mint egy évet ült börtönben.
Johnson 1946-ban halt meg, miután dühösen elrohant egy észak-karolinai étkezdéből, amely vagy megtagadta a feketék kiszolgálását, vagy megpróbálta arra kényszeríteni, hogy kint üljön. Autója egy villanyoszlopnak ütközött, és a legközelebbi kórházba szállították, ahol fekete betegeket is kezeltek, több mint 25 mérföldre a baleset helyszínétől.
Johnson dédunokahúga, Linda Haywood évek óta harcol azért, hogy tisztázzák a nevét. (A The New York Times megjegyzi, hogy Haywoodnak van bizonyítéka a családi kapcsolatokra vonatkozó állítására, de ezt nehéz megerősíteni, mert abban az időben a fekete családokról szóló nyilvános feljegyzéseket milyen rosszul vezették.)
Haywood a Los Angeles Timesnak elmondta, hogy néhány családtagja szégyellte Johnsont a börtönbüntetése miatt.
“Elhitették velük, hogy valami rosszat tett. Annyira szégyellték magukat, miután annyira büszkék voltak rá” – mondta. “A fehér ember jött és azt mondta nekik, hogy valami rosszat tett, valami mocskosat, és olyannak állították be, amilyen nem volt.”
“Az utolsó dolog, amit szeretnél, hogy meghalj, és a neved bemocskolják” – mondta Haywood a LA Timesnak. “Ez nem helyes.”