Idővonal – 1800-as évek
Akkor még senki sem gondolta volna, de amikor 1883-ban megalakult a Philadelphia Phillies, a történelem már javában zajlott. Most, a 21. században a Phillies a legrégebbi, folyamatos, egy névvel és egy várossal rendelkező franchise az egész profi sportban.
Az eredeti Phillies akkor indult, amikor a Worcester Ruby Legs feloszlott, és a franchise-t a National League Philadelphiába költöztette. Al Reach, aki 1866-ban lett az első profi baseballjátékos, később pedig sikeres sportcikk-kereskedő, John Rogers ügyvéddel együtt lett a Phillies első tulajdonosa. Reach a csapatot Philliesnek nevezte el, ami a csapat földrajzi gyökereinek, a “Philly”-nek a megszólítása volt.”
A Phillies első mérkőzését 1883. május 1-jén játszották a 24. utca és a Ridge Avenue sarkán lévő Recreation Parkban, ahol a klub 4-3-ra kikapott a Providence Grays-től. A klub abban a szezonban 98 mérkőzésből mindössze 17-et nyert meg, John Coleman dobó 48 meccset veszített el.
A Phillies sorsa 1884-ben változott meg, amikor a széles körben ismert Harry Wrightot (a képen balra) nevezték ki menedzsernek. Wright, a későbbi Hall of Famer, a következő évtizedben a Phillies-t a tisztes helytállásra vezette, a csapat az ő regnálása alatt csak egyszer került ki az első osztályból.
A nagyszerű játékosok is kezdték megdobogtatni a tájat. Charlie Ferguson, a Phillies első sztárja 1885-ben dobta a klub első no-hitterét, és négy szezon alatt 99 meccset nyert, mielőtt 25 évesen tífuszban meghalt. Ed Delahanty (lenti kép) 1888-ban csatlakozott a csapathoz. A Phillies első nagy ütőjátékosa háromszor is 400 fölé jutott, 1899-ben .410-es átlagával ütőbajnoki címet nyert, és pályafutását .346-os átlaggal fejezte be, ami a negyedik legmagasabb érték a nagy liga történetében.
Delahanty volt az első Phillies-játékos, aki egy mérkőzésen négy hazafutást ért el, amikor 1896-ban négy kerek triplát ütött. Jack Boyle 1893-ban és Delahanty 1894-ben szintén a Phillies első hatütéses meccseit produkálta.
1894-ben a Phillies három későbbi Hall of Famers-játékos volt a pályán, és mindegyikük – Delahanty, Billy Hamilton és Sam Thompson – .400 felett ütött. Hamilton 1891-ben és 1893-ban is ütőbajnoki címet nyert, ugyanebben az évben Delahanty 19 hazafutással és 146 RBI-vel vezette a ligát. Thompson volt a Phils első hazafutáskirálya, kétszer vezette a ligát, többek között 1889-ben, amikor a hallatlanul magas, 20 hazafutást ért el. Hamilton a lopott bázisok tekintetében is négyszer vezette a ligát, 1891-ben 111-et lopott el. 1894-ben 192 futásával máig fennálló Major League-rekordot állított fel, és klubrekordot állított fel azzal, hogy 36 egymást követő mérkőzésen ütött.
A Philsnek is voltak jó dobói, a camdeni Kid Gleason 1890-ben 38 győzelemmel klubrekordot állított fel. Gus Weyhing 1892-ben 32 győzelmet aratott, Charlie Buffinton és Brewery Jack Taylor zsinórban háromszor nyert 20 győzelemnél többet, Red Donahue pedig 1898-ban dobott egy no-hittert.
A Philsnek több mint egy évtizedig volt egy Jack Clements nevű balkezes elkapója (bal oldali kép). Volt egy balkezes shortstopjuk is, Bill Hulen. Billy Sunday rövid ideig játszott a Philliesnél, mielőtt világhírű evangélista lett. A dobó Dan Casey 1943-ban bekövetkezett haláláig azt állította, hogy róla szól a legendás “Casey at the Bat” című vers. Sid Farrarnak, a hosszú ideig első baseball-játékosnak pedig volt egy lánya, Geraldine, aki híres operasztár lett.
A Phillies a Recreation Parkban játszott, amíg 1887-ben át nem költözött a Broad Street és a Lehigh Avenue sarkán található új stadionba, a Philadelphia Parkba. A 101 000 dollárból épült park eredetileg 12 500 férőhelyes volt, és az ország legjobb baseball-arénájának tartották. Egy tűzvész 1894-ben elpusztította a park nagy részét, de amíg a Phillies a Pennsylvaniai Egyetemen lévő pályára költözött, a parkot újjáépítették, főként acél és tégla felhasználásával. Az új, 18 800 férőhelyes parkban egy konzolos pavilon, a stadionépítés radikálisan új technikája volt.