Navigáció

• Dale az 1990-es években a Swiss Radio Internationalnál, az SWI swissinfo.ch elődjénél kezdte pályafutását. Mindenről és bármiről tudósít, ami a svájci Alpokban történik, a politikától a klímaváltozáson át a turizmusig.

  Bővebben a szerzőről| Szerkesztőség

A legenda szerint Tell az Uri kantonbeli Bürglen faluból származott.

Tell vadász volt, családos ember és ügyesen bánik a számszeríjjal. A parasztemberről azonban nem sok mást tudtak egészen 1307. november 18-ig.
Aznap a végzetes napon Tell Bürglenből a néhány kilométeres utat Uri fő városába, Altdorfba teszi meg.
Amint végigsétál a főtéren, úgy dönt, hogy nem vesz tudomást Gessler kalapjáról, amelyet a Habsburg-érsek egy oszlopra helyezett.
Gessler azt akarja, hogy a kalap a császári hatalmat képviselje, és azt követeli, hogy mindenki, aki arra jár, hajoljon meg előtte. Ennek elmulasztása árulással ér fel.
Tellt letartóztatják a szemtelenkedésért, és Gessler kivégzéssel fenyegeti, ha nem tudja bizonyítani lövészi képességeit.

Alma

A gonosz végrehajtó egy almát helyez Tell fiának, Walternek a fejére, és utasítja az íjászt, hogy lője le.
Ha nem találja el, mindketten meghalnak. Tell kétségbeesik, de erőt merít a fiából, aki nem mutat félelmet.
A lövés megtörténik, és a nyílpuska nyílvesszője széthasítja az almát. Tell bevallja, hogy egy második nyilat is elrejtett a testén, amit a fia sérülése esetén Gessler ellen használt volna.
A végrehajtó feldühödik, és nem hajlandó kiszabadítani Tellt. Ehelyett az íjászt vasra verik, és egy hajóra teszik Küssnacht felé, ahol bebörtönzik.
De hirtelen vihar támad, amely azzal fenyeget, hogy felborítja a kis hajót. Tell fogvatartói szabadon engedik, mert rájönnek, hogy a tó ismerete miatt egyedül ő tudja a partra kormányozni a csónakot.

Szökés

Tell a csónakot néhány lapos sziklához közelíti, ahol biztonságba ugrik, miközben a hajót és legénységét visszalöki a viharos vízbe.
Tell végül a szárazföldön át jut el Küssnachtba, hogy bosszút álljon. Csapdába ejti Gessler csapatát, amint az az erdőn át vezető főúton halad, és utolsó nyilával szíven lövi a zsarnokot.
A svájci hős ezután eltűnik a tett színhelyéről, és többé nem hallani róla.
Az egykori Habsburg Birodalom bécsi állami levéltárában vagy az Uri kantonban őrzött történelmi dokumentumokban nincs említés Tellről.
A történészek a középkori anyakönyveket is átfésülték, de nem találtak semmit.

“Tell” vagy “von Thal”?

Egyes feltételezés szerint a “Tell” az urivi “von Thal” (a völgy) név adaptációja lehetett. De 1300-ban e klán feje egy “Conrad von Thal” volt, és semmi sem utal arra, hogy bármelyik rokona a Vilmos névre hallgatott volna.
Conrad von Thalról úgy is megemlékeztek, mint hűséges alattvalóról, aki lelkiismeretesen fizette a tizedet a főurának.
A hasonló legendák jelenléte Európa más részein arra utal, hogy a Tell-saga talán nem több, mint a svájci történelem drámai gazdagítása.
Tell a közembert képviseli, aki tiszteli a hatalmat, de gyorsan küzd a jogaiért, ha az önkényeskedővé válik. Így egy szerény parasztemberből is hős válhat.
És ő egy olyan hős, akinek nincsenek természetfeletti képességei, ellentétben sok középkori mese mitikus alakjával.
Ezért könnyű megérteni, hogy Svájcban miért hiszik még mindig sokan, hogy volt egyszer egy Tell Vilmos nevű ember.

Ezt a cikket automatikusan importáltuk régi tartalomkezelő rendszerünkből. Ha megjelenítési hibát észlel, kérjük, jelezze nekünk: [email protected]