1
A betegek kisebbsége azonban jó eredményeket érhet el, különösen az új MRI-technológiák és az időérzékeny kezelések révén. E kezelések közé tartozik a vérrögoldó gyógyszer, a szöveti plazminogénaktivator (tPA), valamint a különböző új generációs neurotrombektómiás eszközök – olvasható a MedLink Neurology című szaklapban a Loyola University Medical Center három neurológusának áttekintő cikkében.
A stroke-ok mintegy 85 százaléka ischaemiás, vagyis az erek elzáródása okozza. (A fennmaradó stroke-ot az agyban fellépő vérzés okozza.) Az ischaemiás stroke-ok körülbelül 4 százalékát a bazilaris artériarendszer elzáródása okozza. Az arteria basilaris oxigénben gazdag vért szállít az agy néhány legkritikusabb részébe.
A basilaris artériás stroke első klinikai leírását 1868-ban jelentették a MedLink cikke szerint, amelyet Sarkis Morales Vidal, MD, (első szerző), Murray Flaster, MD, PhD és Jose Biller, MD Loyola neurológusok írtak, és Steven R. Levine, MD, a SUNY Health Science Center munkatársa.
Alexandre Dumas “Monte Cristo grófja” című regényének egyik szereplője, akit “élő szemű holttestként” írtak le, a jelek szerint locked-in szindrómában szenvedett. Nemrégiben “A búvárharang és a pillangó” című könyv és film egy francia újságírót írt le, aki locked-in szindrómában szenvedett. Az újságíró szellemileg ép volt, de csak a bal szemhéját tudta mozgatni. Megható emlékiratot írt úgy, hogy az ábécé lassú felolvasása közben egy-egy betűt választott ki.
A MedLink cikke szerint a locked-in szindrómás betegek 80 százaléka legalább öt évig él, és néhány beteg több mint 20 évig is életben maradt. A hosszú távú túlélők körében végzett egyik felmérés szerint 86 százalékuk arról számolt be, hogy a figyelmük szintje jó, 77 százalékuk képes volt olvasni, 66 százalékuk pedig szemmozgással és pislogással tudott kommunikálni. Negyvennyolc százalékuk arról számolt be, hogy a hangulatuk jó volt.
A cikk idéz egy bazilaris artériás stroke-on átesett betegekről szóló tanulmányt, amely szerint egy hónappal a stroke után a betegek egyharmada meghalt, egyharmaduknak pedig segítségre volt szüksége a mindennapi életvitelhez, például a fürdéshez, öltözködéshez és étkezéshez.
A legtöbb bazilaris artériás stroke-ot ateroszklerózis (az artériák megkeményedése) okozza. A második vezető ok a vérrögképződés.
A bazilaris artériás stroke vezető kockázati tényezői a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, a koszorúér-betegség és a perifériás érbetegség. Az érintettek általában 50 év felettiek. A bazilaris artériás stroke gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél.
Dr. Morales egyetemi docens, Dr. Flaster egyetemi docens, Dr. Biller pedig a Loyola University Chicago Stritch School of Medicine neurológiai tanszékének professzora és tanszékvezetője.