News & Events

Five Basic Types of Research Studies

March 09, 2020

By: Organization for Autism Research

Categories: Blog, Featured Blog

Facebooktwitterlinkedinpinterestreddittumblrmail

There are five basic types of research studies, each designed to answer different kinds of questions. The five types of studies are discussed below.

1. Case Studies

Case studies look at a single subject (e.g., a child with autism) or a single case (e.g., a classroom for children with autism). Az esettanulmányokat jellemzően olyan kutatásokban használják, amelyek egy egyén, csoport vagy helyzet fejlődését írják le egy bizonyos időszak alatt, hogy részletesen bemutassák, mi történik a valós életkörnyezetben.

  • Az esettanulmány előnye, hogy lehetővé teszi a kutató számára, hogy sok információt gyűjtsön egy személyről vagy egy esetről.
  • Az esettanulmány hátránya, hogy az egy személyről vagy egy kis csoportról gyűjtött információk nem alkalmazhatók vagy általánosíthatók könnyen más személyekre vagy más esetekre más helyzetekben vagy más környezetben, és ezért korlátozottan használhatók.

Kattintson ide egy esettanulmány-minta megtekintéséhez.

2. Korrelációs vizsgálatok

A korrelációs vizsgálatok kapcsolatot keresnek két vagy több változó vagy dolog között, amelyek természetesen ugyanabban a környezetben fordulnak elő. A korrelációs vizsgálatok nem tudnak semmit sem mondani okról és okozatról, csak azt, hogy két vagy több dolog között kapcsolat van. Például egy vizsgálat célja lehet annak megállapítása, hogy van-e összefüggés egy adott közösségben az autista gyermekek száma és a születésük hónapja között.

Az 1. ábra az autista gyermekek számáról és a születés hónapjáról szóló vizsgálat oszlopdiagramját mutatja be. A grafikon azt szemlélteti, hogy több autista gyermek született a téli hónapokban (november, december és január), mint nyáron, tavasszal vagy ősszel.

Noha ez a grafikon összefüggést mutat az autizmus esetei és a születési hónap között egy közösségben, nem tehetjük azt a feltételezést, hogy a téli születési hónap autizmust okoz. Lehet, hogy valamilyen más, általunk figyelembe nem vett változó (például egy betegség) hatással van a két vizsgált változóra.”

  • A korrelációs vizsgálatok előnye, hogy nagyszámú emberről egy időben sok információt lehet gyűjteni.
  • A korrelációs vizsgálatok hátránya, hogy nem lehet ellenőrizni a vizsgálaton kívüli egyéb tényezőket, amelyek befolyásolhatják a kutatást.

Kattintson ide egy mintakorrelációs vizsgálat megtekintéséhez.

3. Longitudinális vizsgálatok

A longitudinális vizsgálatokkal információt kaphatunk arról, hogyan fejlődnek az emberek az idő múlásával. Az ilyen típusú vizsgálatok egy embercsoportot (az úgynevezett kohorszot) követnek az idők során, ugyanazt a viselkedést többször is mérve. Például meg akarjuk határozni, hogy az autista gyermekek jobban teljesítenek-e a teljesítményteszteken az önálló, mint az inkluzív osztályokban. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához a legjobb kutatási terv az lenne, ha az autista gyermekek egy kohorszát követnénk, amely mindkét környezetben eltöltött időt.

A 2. ábrán ez a terv egy vonalas grafikonon látható.

Amint a grafikonon látható, a gyermekek ebben a kohorszban jobban teljesítettek az 1. és 4. osztályban, amikor inkluzív osztályban voltak, mint a 2. és 3. osztályban, amikor önálló környezetben voltak.

  • A longitudinális vizsgálatok előnye, hogy lehetővé teszik a kutatók számára, hogy a fejlődés során pontosan meghatározzák azokat az időszakokat, amikor változások következnek be.
  • A longitudinális vizsgálatok hátránya, hogy hosszú időbe telik a befejezésük. (Megjegyzendő, hogy a 2. ábrán látható példában a vizsgálat befejezése négy évig tartott.)

Kattintson ide egy minta longitudinális vizsgálat megtekintéséhez.

4. Kísérleti vizsgálatok

A kísérleti vizsgálatok kontrolláltak, tehát a kutató egy változót manipulál, hogy meghatározza annak hatását más változókra. A kísérleti tanulmányok két fő típusát használják a beavatkozásfejlesztés és -tesztelés során: a randomizált csoporttervet és az egyedi esettervet.

Az első típusba tartoznak a kísérleti csoporttervek, amelyekben a résztvevőket véletlenszerűen osztják be vagy a beavatkozásban (a kísérleti csoportban), vagy egy kontrollcsoportba. A kontrollcsoport ugyanazokat a lépéseket végzi el, mint a kísérleti csoport, azzal a különbséggel, hogy ők nem kapják meg a vizsgált beavatkozást. Ezért, ha a vizsgálat jól kontrollált, arra lehet következtetni, hogy a vizsgálat végén a kísérleti és a kontrollcsoport közötti különbségek a beavatkozásnak köszönhetőek.

A beavatkozáskutatásban gyakran alkalmazott kísérleti vizsgálat másik típusa az egy esetre vonatkozó terv (single-case design, SCD). Számos, autizmussal élő gyermekeket érintő tanulmány, különösen azok, amelyek viselkedési és oktatási kezeléseket vizsgálnak, single-case designt használnak. Ahelyett, hogy a beavatkozásban részesülő és nem részesülő résztvevőcsoportok közötti különbségeket vizsgálnák, az egy esetre vonatkozó tervek olyan egyéni résztvevőket vagy a résztvevők egy kis csoportját vonják be, akik saját kontrollt biztosítanak az összehasonlításhoz. A kutatót például érdekelheti annak megállapítása, hogy egy új kommunikációs beavatkozási eszköz a táblagépeken javítja-e a kommunikációs készségeket.

  • A randomizált kísérleti vizsgálatok előnye, hogy a kutatási terv lehetővé teszi a kutatók számára az ok-okozati összefüggések vizsgálatát.
  • A randomizált kísérleti vizsgálat hátránya, hogy az eredmények nem mindig általánosíthatók a való világra. Ennek oka, hogy az ilyen típusú vizsgálatból hiányzik a “valós világ” hitelessége; vagyis ami a vizsgálat ellenőrzött környezetében történik, az nagyon eltérhet attól, ami a valós életben, például egy tipikus osztályteremben történhet.

Kattintson ide egy mintakísérleti vizsgálat megtekintéséhez.

5. Klinikai kísérleti vizsgálatok

A klinikai kísérleti vizsgálatok a randomizált csoportos kísérleti vizsgálatok egy speciális típusa. A klinikai próbavizsgálatokat leginkább orvosi vagy más klinikai környezetben végzik. A kísérleti csoportos vizsgálatokhoz hasonlóan a klinikai vizsgálati tanulmányok is kísérleti/kontrol csoportot alkalmaznak, amelyben a résztvevők véletlenszerűen kapják meg a kísérleti kezelést (pl. az autizmus tüneteinek kezelésére szolgáló gyógyszert) vagy placebót (cukortablettát).

A randomizált kísérleti csoportos és a klinikai vizsgálati tanulmányokban a résztvevők nem kapnak tájékoztatást a csoportbeosztásukról, hogy elkerüljék a résztvevők beavatkozással vagy kezeléssel kapcsolatos elvárásait. Ezenkívül a jól megtervezett vizsgálatokban a kísérletezők sem kapnak tájékoztatást a csoportbeosztásról, hogy megóvják őket a beavatkozással vagy kezeléssel kapcsolatos kutatói elvárásoktól. Vagyis, ha a résztvevők azt várják, hogy jobbá válnak, mert tudják, hogy kezelésben részesülnek, akkor valóban jobbá válhatnak; hasonlóképpen, ha a kutatók azt várják, hogy egy beavatkozás sikeres legyen, akkor azt így érzékelhetik, függetlenül attól, hogy a kezelés ténylegesen hatékony-e vagy sem! Ezt a tájékozatlan állapotot a kutatók úgy nevezik, hogy vakok a kísérlet feltételeire. Ha mind a résztvevők, mind a kísérletet végzők tájékozatlanok, akkor kettős vak vizsgálatnak nevezik, és ez az objektív eredmények biztosításának eszköze.

  • A klinikai kísérleti vizsgálatok előnye, hogy képesek meghatározni egy beavatkozás hatékonyságát. Ennek oka, hogy a beavatkozást placebóval vagy kontrollállapottal hasonlítják össze.
  • A klinikai próbavizsgálatok hátránya ugyanaz, mint a randomizált kísérleti vizsgálatoké, vagyis a vizsgálat eredményei nem mindig általánosíthatók a valós életre.

Kattintson ide egy klinikai próbavizsgálat mintájának megtekintéséhez.

A kutatások olvasása és értelmezése nehéz feladat lehet. Kitartással és gyakorlással azonban megtanulhat kényelmesen eligazodni a tudományos írásokban, hogy megalapozott kezelési döntéseket hozhasson gyermeke számára. Ez a rész azért íródott, hogy alapvető ismereteket nyújtson a kutatási tanulmányok alapjául szolgáló tudományos modellről. További információkért tekintse meg az OAR A Parent’s Guide for Research című kiadványát.