The Harvard Gazette

Mitől lesz jó az élet? című TED-előadását rögzítette. Lessons from the Longest Study on Happiness” címmel 2015-ben, és eddig 13 000 000 alkalommal tekintették meg.

A kutatók azt is megállapították, hogy a házastársi elégedettség védő hatással van az emberek mentális egészségére. A tanulmány egy része megállapította, hogy a 80-as éveikben boldog házasságban élő emberek arról számoltak be, hogy a hangulatuk még azokon a napokon sem romlott, amikor több fizikai fájdalmuk volt. Azok, akiknek boldogtalan volt a házasságuk, mind érzelmileg, mind fizikailag több fájdalmat éreztek.

Aki meleg kapcsolatot tartott fenn, az tovább és boldogabban élt, mondta Waldinger, a magányosok pedig gyakran korábban haltak meg. “A magány öl” – mondta. “Ugyanolyan erős, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.”

A tanulmány szerint azok, akik tovább éltek és egészségesek voltak, kerülték a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást. A kutatók azt is megállapították, hogy azoknál, akik erős szociális támogatással rendelkeztek, kevésbé romlott a mentális állapotuk az öregedés során.”

Egy nemrégiben végzett vizsgálat részeként a kutatók megállapították, hogy azok a nők, akik biztonságosan kötődtek a partnerükhöz, két és fél évvel később kevésbé voltak depressziósak és boldogabbak a kapcsolatukban, valamint jobb memóriafunkciókkal rendelkeztek, mint azok, akiknél gyakoriak voltak a házassági konfliktusok.”

“A jó kapcsolatok nem csak a testünket védik, hanem az agyunkat is” – mondta Waldinger TED-előadásában. “És ezeknek a jó kapcsolatoknak nem kell mindig zökkenőmentesnek lenniük. Néhány nyolcvanéves házaspárunk nap mint nap civakodhatott egymással, de amíg úgy érezték, hogy valóban számíthatnak a másikra, amikor a dolgok nehezebbre fordulnak, ezek a viták nem terhelték meg az emlékezetüket.”

Mivel az öregedés a születéssel kezdődik, a kutatók szerint az embereknek minden életszakaszban el kell kezdeniük vigyázni magukra.”

“Az öregedés egy folyamatos folyamat” – mondta Waldinger. “Láthatjuk, hogy az emberek egészségi pályája már a 30-as éveikben elkezdhet különbözni, így ha korán gondoskodunk magunkról, jobb pályára állíthatjuk magunkat az öregedés során. A legjobb tanács, amit adhatok: “Vigyázz a testedre úgy, mintha 100 évig szükséged lenne rá”, mert lehet, hogy szükséged lesz rá.”

A tanulmány, akárcsak a fennmaradt eredeti alanyai, hosszú életet élt meg, négy igazgatóval, akiknek a hivatali ideje tükrözte a kor orvosi érdeklődését és nézeteit.

Az első igazgató, Clark Heath alatt, aki 1938-tól 1954-ig maradt, a tanulmány a korszak domináns genetikai és biológiai determinista nézeteit tükrözte. A korai kutatók úgy vélték, hogy a fizikai alkat, az értelmi képességek és a személyiségjegyek határozzák meg a felnőttkori fejlődést. Részletes antropometriai méréseket végeztek a koponyákról, a szemöldökhídról és az anyajegyekről, részletes feljegyzéseket írtak a főbb szervek működéséről, elektroenkefalográfiával vizsgálták az agyi aktivitást, és még a férfiak kézírását is elemezték.

Most a kutatók vért vesznek a férfiaktól DNS-vizsgálathoz, és MRI-szkennerekbe teszik őket, hogy megvizsgálják a testükben lévő szerveket és szöveteket, olyan eljárások, amelyek 1938-ban még sci-finek tűntek volna. Ebben az értelemben maga a tanulmány az élet változásainak története.

A pszichiáter George Vaillant, aki 1966-ban csatlakozott a csoporthoz kutatóként, 1972-től 2004-ig vezette a tanulmányt. A pszichoanalitikusként képzett Vaillant a kapcsolatok szerepét hangsúlyozta, és felismerte, hogy ezek döntő szerepet játszanak abban, hogy az emberek hosszú és kellemes életet éljenek.

A “Aging Well” című könyvében Vaillant azt írta, hogy a harvardi férfiak esetében hat tényező jósolta meg az egészséges öregedést: a fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás hiánya, az élet hullámvölgyeivel való megbirkózáshoz szükséges érett mechanizmusok, valamint az egészséges testsúly és a stabil házasság. A belvárosi férfiak esetében az oktatás további tényező volt. “Minél magasabb iskolai végzettséget szereztek a belvárosi férfiak” – írta Vaillant – “annál valószínűbb volt, hogy leszoktak a dohányzásról, ésszerűen étkeztek és mértékkel fogyasztottak alkoholt.”

Vaillant kutatása rávilágított ezeknek a védőfaktoroknak az egészséges öregedésben betöltött szerepére. Minél több tényezővel rendelkeztek az alanyok, annál jobb esélyük volt a hosszabb, boldogabb életre.

“Amikor a vizsgálat elkezdődött, senki sem törődött az empátiával vagy a kötődéssel” – mondta Vaillant. “De az egészséges öregedés kulcsa a kapcsolatok, kapcsolatok, kapcsolatok.”

A tanulmány kimutatta, hogy a genetika és a hosszú életű ősök szerepe kevésbé bizonyult fontosnak a hosszú életben, mint a kapcsolatokkal való elégedettség szintje az élet közepén, amit ma már az egészséges öregedés jó előrejelzőjeként ismernek el. A kutatás azt az elképzelést is megcáfolta, hogy az emberek személyisége 30 éves korukra “megdermed, mint a vakolat”, és nem lehet rajta változtatni.

“Azok, akik a 20-as vagy 25-ös éveikben egyértelműen vonatroncsok voltak, csodálatos nyolcvanévesekké váltak” – mondta. “Másfelől viszont az alkoholizmus és a súlyos depresszió olyan embereket is képes elvinni, akik sztárként kezdték az életüket, és életük végén roncsként hagyják őket.”

A tanulmány negyedik igazgatójaként Waldinger kiterjesztette a kutatást az eredeti férfiak feleségeire és gyermekeire. Ez a második generációs tanulmány, és Waldinger reméli, hogy a harmadik és negyedik generációra is kiterjesztheti. “Valószínűleg soha nem fogják megismételni” – mondta a hosszadalmas kutatásról, hozzátéve, hogy van még mit tanulni.

“Megpróbáljuk megnézni, hogyan kezelik az emberek a stresszt, hogy a szervezetük egyfajta krónikus “harcolj vagy menekülj” üzemmódban van-e” – mondta Waldinger. “Szeretnénk kideríteni, hogyan lehetséges, hogy egy nehéz gyermekkor évtizedeken keresztül átnyúlik, hogy lebontsa a szervezetet középkorban és később.”

Lara Tang ’18, az emberi és evolúciós biológia szakos hallgató, aki nemrég csatlakozott a csapathoz kutatási asszisztensként, élvezi a lehetőséget, hogy segíthet megtalálni néhányat ezekből a válaszokból. Azután csatlakozott az erőfeszítéshez, hogy az egyik óráján találkozott Waldinger TED-előadásával.

“Ez motivált arra, hogy több kutatást folytassak a felnőttkori fejlődéssel kapcsolatban” – mondta Tang. “Szeretném látni, hogy a gyermekkori élmények hogyan befolyásolják a fizikai egészség, a mentális egészség és a boldogság későbbi életkori alakulását.”

A kérdésre, hogy milyen tanulságokat vont le a tanulmányból, Waldinger, aki zen pap, azt mondta, hogy naponta meditál, és több időt és energiát fektet a kapcsolataiba, mint korábban.”

“Könnyű elszigetelődni, elmerülni a munkában, és nem emlékezni arra, hogy “Ó, régóta nem láttam ezeket a barátokat”” – mondta Waldinger. “Ezért igyekszem jobban odafigyelni a kapcsolataimra, mint korábban.”