Bud Light debütál a nagyobb tápanyagcímkékkel

A sörivók már nem sokáig élvezhetik a boldog tudatlanságot.

A jövő hónaptól kezdve a Bud Light csomagjain feltűnő címkék jelzik a sör kalóriatartalmát és összetevőit, valamint a zsír-, szénhidrát- és fehérjetartalmat egy adagban.

A Bud Light valószínűleg az első a sok közül, amely ezt a lépést megteszi. A címkék feltüntetése jogilag nem kötelező, de a nagy sörgyártók 2016-ban megállapodtak abban, hogy 2020-ig önkéntesen közzéteszik termékeiken a tápértékadatokat.

Sok márka, köztük a Corona Light, a Guinness, a Heineken és a Coors Light már eddig is tartalmazott kalória- és egyéb tápértékadatokat a palackokon vagy a csomagoláson. De ezek kis betűkkel, vagy a hatos csomag alján elrejtve jelennek meg, és az összetevők sem szerepelnek.

A Bud Light egy nagy, fekete-fehér címkét választott, hasonlóan azokhoz, amelyeket az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala ír elő a csomagolt élelmiszereken. A tetején a Bud Light négy összetevőjét sorolja fel: víz, árpa, rizs és komló. Alatta a 12 unciás üveg vagy doboz kalóriatartalma (110) és egyéb adatok szerepelnek. A Bud Light például az ajánlott napi szénhidrátmennyiség 2 százalékát tartalmazza.

“Átláthatóak akarunk lenni, és azt akarjuk adni az embereknek, amit már megszoktak” – mondta Andy Goeler, a Bud Light marketingért felelős alelnöke.

A Bud Light egyes palackjain és dobozain nem lesz a teljes címke, de néhány tápanyaginformáció továbbra is megtalálható lesz kis betűkkel nyomtatva.

Goeler szerint a márka kutatásai azt mutatják, hogy különösen a fiatalabb ivók szeretnék tudni, hogy mi van a sörükben.

“Ők úgy nőttek fel, hogy nagyon ráhangolódtak az összetevőkre” – mondta.

Goeler azt mondta, nem tudja, hogy a Bud Light anyavállalatához, az Anheuser-Buschhoz tartozó más márkák – köztük a Michelob és a Stella Artois – mikor fognak nagyobb tápértékjelölést bevezetni.

A kérdés azonban az, hogy az ilyen címkék befolyásolják-e a fogyasztók választását. Legalábbis egy tanulmány szerint nem.

A Cornell Egyetem és a Louisiana Állami Egyetem kutatói nyomon követték, mi történt, amikor az étkezők kalóriaszámmal ellátott étlapokat kaptak. Azt találták, hogy azok az étkezők, akik ismerték a kalóriaszámokat, alacsonyabb kalóriatartalmú előételeket és főételeket rendeltek, de a kalóriaszámok kevéssé befolyásolták az ital- és desszertrendeléseket.

John Cawley, a Cornell közgazdászprofesszora és a tanulmány egyik szerzője szerint az étkezők leginkább azokra az információkra reagáltak, amelyeket még nem ismertek. Valószínűleg meglepődtek például az egyes előételek kalóriatartalmán, de már tudták, hogy egy pohár sör vagy bor mennyi kalóriát tartalmaz.”

Cawley szerint sokatmondó, hogy egy könnyű sör esetében a legközérthetőbbek az összetevők és a tápértékkel kapcsolatos információk. A Bud Light testvére, a Budweiser 35 kalóriával és négy gramm szénhidráttal több kalóriát tartalmaz a márka honlapja szerint.

A legnagyobb változásokat végső soron maguk a gyártók hozhatják, nem pedig a fogyasztók, mondta Cawley. Amióta az 1990-es évek elején először kötelezővé tették a tápértékjelölést, a vállalatok versengenek azért, hogy egészségesebbnek tűnjenek, vagy eltávolítsák a kifogásolt összetevőket, mint például a transzzsírokat.

“Ez tulajdonképpen a legnagyobb közegészségügyi győzelem” – mondta Cawley.