Minden idők 5 legjobb klasszikus rock-basszusgitárosa

Hangold fel a basszust!

A basszusgitárosok teszik teljessé egy zenekar zenéjének hangzását és mélységét. A basszusgitár nélkül a ritmusszekció teljesen lapos lenne. Különösen a rockzenében, ahol a zenekar hangzásától nagyobb energiát várnak el, a basszus nagyon fontos abban, hogy kihozza azt a ritmikai energiát, amely a zenekar zenéjét egésszé teszi. A basszus a zenekar lüktetése. És mégis, a basszusgitárosok a zenekarok legalulértékeltebb alkotóelemei, és szinte soha nem kapják meg azt az elismerést, amit annyira megérdemelnek. Lehet, hogy nem olyan feltűnőek, mint a szólógitárosok, akiknek a szólóik arcot olvasztanak, de nélkülük a zenekar szétesik. Ez egy hálátlan felelősség, és itt az ideje, hogy a reflektorfény a legjobbakra irányuljon.

Itt van minden idők 5 legjobb klasszikus rockbasszusgitárosa:

Carole Kaye – Prolific Session Bassist a.k.a. The First Lady of Rock Bass Guitar

Apropó az alulértékeltekről, itt van minden idők egyik legnagyobb session basszusgitárosa, akit mégsem ismer igazán senki. Képzettségi szintje és az általa játszott slágerlistás dalok száma meghaladja korának férfi klasszikus rock basszusgitárosait. Ismerd meg Carole Kaye-t, a rock basszusgitár első hölgyét.

Ő valószínűleg a legnagyobb basszusgitáros, akiről még sosem hallottál – a basszusjátékát biztosan hallottad, de a nevét sajnos nem. Bár szinte felfoghatatlan, hogy hány slágeren dolgozott, megpróbáljuk felsorolni a valaha volt legnagyobb slágereket, amelyekben basszusgitározott, jó? Nos, ott van Brian Wilson “Pet Sounds”, a Beach Boys “Good Vibrations”, Simon & Garfunkel “Scarborough Fair / Canticle”, Joe Crocker “Feelin Alright”, a lista még hosszan folytatható. Ja és a Batman és Mission Impossible főcímdalai? Az Carole Kaye basszusgitárja zenetörténelmet írt. Ő egyike azoknak a kulisszák mögötti stúdiózenészeknek, akik nagyjából megalapozták a korai rock hangzást. Ő határozottan a basszusgitárról szól.

John Deacon – Queen

Kétségtelen, hogy a Queen sikerének része (az egyes tagok kifogástalan zenei tehetségétől eltekintve), hogy a dalaik nagyon fülbemászóak – köszönhetően legendás basszusgitárosuk, John Deacon emlékezetes basszusriffjeinek. John Deacon nem csak egyértelműen a klasszikus rock egyik legjobb basszusgitárosa összességében, de dalszerzői érdemei is igen kiterjedtek. A zenekarban betöltött dalszerzői szerepéről így nyilatkozott,

“Ha egész életemben csak basszusgitáros lettem volna a zenekarban, nem lennék olyan elégedett, mint amilyen vagyok, mert ezt csak a munkám részének tekintem. A dalszerzés és a döntéshozatali folyamatokban való részvétel azt jelenti, hogy részem lehetett a zenekar sorsában.”

A Queen olyan ikonikus dalai, mint az “Another One Bites The Dust”, az “Under Pressure” és a “Killer Queen” nem értek volna el legendás státuszt, ha Deacon csodálatos dallamos basszusriffjei nincsenek. Sajnos a Queen frontemberének, Freddie Mercury-nak a halála után Deacon nem látta értelmét a zenekarral való folytatásnak, és elváltak útjaik, a következő években csak néhány koncerten játszott.

Paul McCartney – The Beatles

A neve ugyanolyan szinonimája a Beatlesnek, mint John Lennoné. Általában a basszusgitárosok egy rockzenekar kevésbé ismert tagjai, akik boldogan töltik ki a zenekar hangzásának ritmusát és lüktetését az energikus énekes vagy szólógitáros hátterében. Paul McCartney kivétel ez alól a sztereotípia alól. A Beatles balkezes basszusgitárosa egyben a történelem egyik legikonikusabb együttesének társ-énekese is. Kreatív basszusvonal-kompozíciói olyan ikonikus slágerekben, mint a “Come Together”, a “Taxman”, az “All My Loving” és a “Lucy In The Sky With Diamonds”, a klasszikus rock legfelismerhetőbb basszusriffjei közé kerültek. Sokoldalú képessége, hogy dallamos basszusvonalakat tud játszani a fogólapon keresztül, miközben egyidejűleg széles vokáltartományban énekel, egyszerűen puszta zenei zsenialitás. Egyedi basszusvonalai időnként még Lennon énekét is kiegészítik ellendallamként. McCartney basszusgitárosként a rock n’ rollra gyakorolt hatása sok mai művészre gyakorolt hatásán keresztül öröklődik.

John Paul Jones – Led Zeppelin

A Led Zeppelin titkos fegyvere az őrülten tehetséges, de homályosan alulértékelt basszusgitárosuk, John Paul Jones. De még mielőtt Jones a Zeppelin ritmusszekciójával zenetörténelmet írt volna, már akkor is az egyik legjobb basszusgitárosnak tartották Angliában, aki számos neves előadó session basszusgitárosaként játszott. Miközben a zenekar többi tagjának rocksztár-villogását imádták a rajongók, Jones az olyan ikonikus dalokban, mint a “Dazed and Confused”, a “Ramble On”, a “The Lemon Song”, hogy csak néhányat említsünk, emlékezetes basszusvonalai révén vált ismertté. Jones dinamikus basszusgitározása valóban úttörő volt a zenekar számára. Ő és az őrült dobos John Bonham egyszerűen hibátlan ritmusszekciót alkottak, és valószínűleg bármelyik zenekar legjobb ritmusszekciós partnerei voltak. A Zeppelin után Jones basszusgitáros karrierje még mindig virágzott, számos nagyszerű zenekarral és előadóval játszott, és saját zenekart alapított Them Crooked Vultures néven a Foo Fighter és a Nirvana egykori dobosával, Dave Grohl-lal a doboknál és a Queens of the Stone Age-es Josh Homme-mal a vokáloknál.

John Entwistle – The Who

John Entwistle-t a The Who-ból nem véletlenül hívták Thunderfingersnek – basszusgitárjátéka olyan őrülten keményen üt, mintha mennydörögne. Volt egy másik beceneve is, a “The Ox”, ami azért a szokásáért, hogy teljesen mozdulatlanul állt a színpadon, még akkor is, amikor a nagy energiájú koncertek során elszabadította erőteljes basszusvonalait.

A legendás basszusgitáros kifejlesztette azt az egyedülálló játékstílust, hogy úgy játszik a basszusgitáron, mintha az egy szólógitár lenne. Kihasználta a magas frekvenciákat és számos más, a basszusgitározásban úttörő technikát is, mint például az “írógépes” kopogtatást és pengetést, amelyet a mai napig is használnak kiemelkedő basszusgitárosok. Entwistle képességeit olyan The Who-slágerekben, mint a “My Generation”, a “Sparks”, a “The Real Me” és a “Dreaming from the Waist”, a jellegzetes basszusgitár-szólószünetekben örökítette meg. Több mint 40 évig tartó sikeres karrierjével és eredeti, úttörő játékstílusokkal és technikákkal a háta mögött tagadhatatlan, hogy Entwistle minden idők egyik legjobb basszusgitárosa volt.