Varikózisvérzés

Mi a varikózis?

Normális esetben a vér a belekből és a lépből a portális vénán keresztül jut a májba. A súlyos májhegesedésben (cirrózisban) szenvedő embereknél azonban a vér normális áramlása a májon keresztül károsodhat. A belekből származó vér ilyenkor a máj körül, elsősorban a gyomorban és a nyelőcsőben található kis ereken keresztül kerülhet át.

Ezek közül néhány ér egészen nagyra nőhet és megduzzadhat; ezeket varixoknak nevezzük. Ebben a helyzetben a lép is megnagyobbodhat. A varixok a gyomor-bélrendszerben bárhol előfordulhatnak, de leggyakrabban a nyelőcsőben és a gyomorban fordulnak elő. A magas nyomás (portális hipertónia) és a varixok falának elvékonyodása miatt megrepedhetnek, és vérzést okozhatnak a felső gyomor-bélrendszerben. Hasonlóképpen, néha kisebb felszíni erek megduzzadnak a gyomor-bél traktus nyálkahártyáján belül, és alkalmanként vért szivárogtathatnak. Ezt portális hipertóniás gasztropátiának (ha a gyomorban) vagy kolopátiának (ha a vastagbélben) nevezik.

Hogyan kezelik a varixokat?

A nagy nyelőcső- vagy gyomorvarixokban szenvedő, a felszakadás veszélyének kitett betegeknél általában béta-blokkolókkal (pl. nadolol vagy propranolol) történő megelőző kezelés kezdődik. A béta-blokkolók csökkentik a varixokon belüli nyomást, így segítve megelőzni a varixok megrepedését. Bizonyos esetekben endoszkópos kezelés (pl. varikózus bandázs) alkalmazható a varikózus vérzés megelőzésére (lásd alább).

A nyelőcső és/vagy gyomor varikózus vérzéssel járó betegek sürgős kórházi felvételre szorulnak. A kezelés jellemzően intravénás folyadékpótlásból és bizonyos esetekben vörösvérsejt-transzfúzióból áll a vérnyomás támogatására. A véralvadási rendszer rendellenességeiben szenvedő betegeknél vérlemezkék és/vagy véralvadási faktorok (pl. friss fagyasztott plazma) transzfúziójára lehet szükség. A visszeres vérzés megállítására általában egy oktreotid nevű intravénás gyógyszert alkalmaznak. A béta-blokkolókhoz hasonlóan az oktreotid csökkenti a portális vénás rendszerben lévő nyomást. Ebben a helyzetben sürgősségi endoszkópos terápiát is be kell indítani (lásd alább). Végül minden visszeres vérzésben szenvedő betegnek megfelelő antibiotikus kezelést kell kapnia. Az antibiotikumok csökkentik a varixvérzés kiújulásának kockázatát, miután a vérzést kontrollálták, megelőzik a fertőzéseket, és segítenek csökkenteni a halálozást ezeknél a betegeknél.

Mi az endoszkópos terápia?

Az endoszkópos terápia a varixvérzés megelőzésének és kezelésének egyik módja, műtét nélkül. A leggyakoribb eljárás, az endoszkópos varikózus szalagozás (vagy ligálás) során gumiszalagokat helyeznek a nyelőcsőben lévő varixok köré egy hajlékony endoszkópon keresztül, amelyet az erek láthatóvá tételére használnak. Ritka esetekben, ha a vérzést nem lehet visszaszorítani visszeres szalagozással, egy másik technikát, az úgynevezett endoszkópos szkleroterápiát lehet alkalmazni. Ez a jelenleg ritkán alkalmazott eljárás során szklerotizáló (keményítő) oldatok hígított keverékét fecskendezik a nyelőcső visszértágulataiba, hogy azok felszámolásához vezessen. A gyomorban lévő varixok (gyomorvarixok) esetében a pántolás általában nem lehetséges. A terápiát igénylő gyomor varixok előnyös kezelése a ragasztóanyag (pl. histacryl) beadása, szintén az endoszkópia alkalmával.

Melyek az endoszkópos terápia előnyei?

Az endoszkópos terápia legfőbb előnyei, hogy biztonságos és könnyen alkalmazható. A legtöbb kórházban elvégezhető, és gyakran ambuláns beavatkozásként történik. Gyakran alkalmazzák a cirrózisban és varikózisos vérzésben szenvedő betegek kezelésében. Alkalmazható a varixok felszakadásának megelőzésére (profilaktikus kezelés) vagy a vérző varixok kezelésére. A nyelőcső varixok megszüntetéséhez általában egynél több alkalomra van szükség, ezért gyakran ismételt endoszkópiára van szükség.

Mi az a portoszisztémás sönt?

Ahol súlyos vérzés lép fel, és más kezelések nem vezettek eredményre vagy nem lehetségesek, radiológiai vagy sebészeti portoszisztémás sönteljárást lehet alkalmazni a varixokon keresztüli véráramlás csökkentésére, a varixokon belüli nyomás csökkentésére és a vérzés megállítására. A ma leggyakrabban alkalmazott eljárás a transzjuguláris intrahepatikus portoszisztémás sönt (TIPS), amely egy radiológusok által végzett nem sebészeti eljárás (lásd alább). Ritka esetekben sebészeti söntre is szükség lehet. Ez az eljárás két véna, a kapuvéna és a vena cava inferior sebészi összekötését jelenti, hogy enyhítsék a májba vért szállító kapuvénában lévő nyomást. Különböző típusú műtéti söntök végezhetők, azonban ma már ritkán van rájuk szükség.

Mi a transzjuguláris intrahepatikus portál-szisztémás sönt (TIPS)?

A TIPS egy nem műtéti sönt, amely javította a nehezen kontrollálható portális hipertónia kezelését. Az endoszkópos és gyógyszeres terápiával nem kontrollálható, életveszélyes vérzés esetén a TIPS hasznos lehetőség. A TIPS behelyezését a röntgenosztályon radiológusok végzik. Ennél az eljárásnál egy tűt vezetnek be a nyaki nyaki vénán keresztül a májvénába (amely a májból vért vezet el), majd a kapuvéna nagy ágába (amely a májat vérrel látja el). Egy felfújható, ballonos katétercső segítségével a kapuvéna ága és a májvéna közötti szakaszt kitágítják, majd egy hengeres dróthálós sztenttel nyitva tartják (stentelik). Ez a sönt arra szolgál, hogy megkerülje a vért a heges cirrózisos májban lévő magas nyomású erek körül, és ezáltal csökkenti a portális vénákban és ágakban (beleértve a varixokat is) lévő nyomást.

Melyek a TIPS előnyei és hátrányai?

A TIPS legnagyobb előnye, hogy nem sebészeti eljárás, és nem igényel általános érzéstelenítést, mivel mindkettőt gyakran rosszul tolerálják a cirrózisos betegek. A TIPS másik előnye, hogy segíthet csökkenteni a folyadék felhalmozódását a hasban (ascites) vagy a tüdő körül (pleurális folyadékgyülem) a cirrózisos, folyadékvisszatartásban szenvedő betegeknél. A TIPS-t sikeresen alkalmazták olyan súlyos aszcitesz kezelésére, amely már nem reagál a gyógyszerekre (vízhajtó), vagy olyan betegeknél, akiknél e gyógyszerek mellékhatásai jelentkeznek. A betegek körülbelül egynegyedénél a TIPS behelyezését követően encephalopathia (megváltozott gondolkodás) alakulhat ki. Ez általában megfelelő gyógyszeres kezeléssel könnyen kezelhető. Ezenkívül ezek a söntök beszűkülhetnek vagy elzáródhatnak, ezért ultrahanggal rendszeresen ellenőrizni kell őket. Ha mégis beszűkülnek vagy elzáródnak, általában egy ballonnal vagy egy másik stent beültetésével megnyithatók.

Támogatás

Nemzeti segélyvonal:
Ez a támogató erőforrás a diagnózis felállítása után válaszokért fordulhat Önhöz és szeretteihez, segít megérteni a betegséget, és biztosítja a szükséges forrásokat. Hívhatja az 1 (800) 563-5483-as számot hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között EST.

The Peer Support Network:
Ez a májbetegséggel élő emberek országos hálózata, akik felajánlották, hogy megosztják tapasztalataikat másokkal. A hálózatot a Kanadai Máj Alapítvány fejlesztette ki, hogy összekapcsolja a hozzád hasonló kanadaiakat, akiknek van májbeteg családtagjuk, akik májbetegségben szenvedő személyt ápolnak, vagy akiknél májbetegséget diagnosztizáltak, hogy megbeszélhessék gondjaikat egy hasonló helyzetben lévő kortársukkal.

Ha szeretne kapcsolatba kerülni egy, az Ön körzetében lévő kortárs támogatóval, vagy szeretne csatlakozni a kortárs támogató hálózathoz, kérjük, hívja a Nemzeti Segélyvonalat az 1 (800) 563-5483-as telefonszámon hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között EST, vagy írjon nekünk e-mailt.