Sóoldatos infúziós szonohysterográfia (SIS)
Author: Dr. Monica Pahuja*
Mi az a sóoldatos infúziós szonohysterográfia (SIS)?
A sóoldatos infúziós szonohysterográfia (SIS) vagy sóoldatos ultrahangos méhszűrés során kis mennyiségű sóoldatot (sóoldatot) juttatnak a méhbe (vagy méhbe), amely lehetővé teszi, hogy a méhnyálkahártya (endometrium) jól látható legyen az ultrahangvizsgálaton.
Az “ultrahang” a nagyfrekvenciás hanghullámok segítségével történő képalkotásra vagy képalkotásra használt kifejezés. A képeket egy ultrahangos jelátalakító segítségével nyerik.
Az ultrahangos jelátalakítók nagyfrekvenciás hanghullámokat bocsátanak ki, amelyeket elektromos impulzusokká alakítanak át, amelyek a test belsejéről mozgó képet eredményeznek egy képernyőn.
Miért utal be az orvosom erre az eljárásra?
A SIS segít megállapítani, hogy van-e a méh méhnyálkahártya vastagodása vagy kisebb növekedései (polipok), amelyek egy korábbi kismedencei ultrahangvizsgálat során már láthatóak voltak. A SIS a menopauza utáni méhnyálkahártya felmérésére is elvégezhető azoknál a betegeknél, akiknek menopauza utáni vérzéseik vannak.
Hogyan kell felkészülni a SIS vizsgálatra?
Nincs szükség különleges előkészületre. A vizsgálatot a legjobb a menstruáció végeztével, a menstruációs ciklus 5-9. napján végezni. Ezért a legjobb, ha az időpontot a menstruációja időpontjához igazítja.
A vizsgálat előtt megkérjük, hogy menjen ki a mosdóba és ürítse ki a hólyagját. Ha tampont használ, azt el kell távolítani. Akkor is elvégezheti a vizsgálatot, ha a menstruációja éppen befejeződött, és a vérzés enyhe.
A SIS-vizsgálat nem végezhető el, ha Ön terhes, vagy ha kismedencei gyulladásos betegsége van. Tájékoztatnia kell a beutaló orvosát vagy a vizsgálatot végző személyzetet, ha Önnél fennáll e betegségek valamelyike.
Szerencsés olyan kényelmes ruházatot viselni, amely lehetővé teszi, hogy könnyen hozzáférjen a teste alsó részéhez.
Mi történik a SIS-vizsgálat során?
A hólyagja kiürítése után megkérik, hogy deréktól lefelé vetkőzzön le, és megkérhetik, hogy viseljen köntöst. Ezután megkérik, hogy feküdjön egy vizsgálóágyra.
A SIS előtt elvégezhető egy rutin kismedencei és transzvaginális ultrahangvizsgálat (lásd InsideRadiology: Transvaginális ultrahang).
Ezután egy spekulumot (a hüvely nyitva tartására használt eszköz, hogy a hüvelyt meg lehessen vizsgálni) vezetnek be a hüvelybe. Egy puha katétert (vékony műanyag csövet) óvatosan bevezetnek a spekulumon keresztül a méhnyakon (a méh nyakán) keresztül a méhbe.
A spekulumot ezután eltávolítják, miközben a katéter még a méhben marad, és a hüvelybe egy transzvaginális ultrahang-kutatót vezetnek be.
A kutatókészülék valamivel nagyobb, mint egy tampon, és kifejezetten úgy van kialakítva, hogy kényelmesen illeszkedjen a hüvelybe. A transzducerre egy steril szonda védőburkolatot helyeznek, és a könnyebb behelyezés érdekében síkosító gélt visznek fel rá.
A katéteren keresztül kis mennyiségű sóoldatot (sóoldatot) juttatnak a méh üregébe. A sóoldat beadása alatt és után a transzducert óvatosan mozgatják, miközben a méh belsejéről felvételek készülnek.
A méhen belüli sóoldat folyadék lehetővé teszi, hogy a méh nyálkahártyája jól láthatóan megjelenjen az ultrahang képernyőjén, és megmutatja az esetleges endometriális rendellenességeket.
Vannak a SIS-nek utóhatásai?
A vizsgálat után a hüvelyből egy kis folyadék csöpög. Ez a katéteren keresztül bevezetett sóoldat folyadék, amely kijön. Ez általában enyhén véres, és ez 24 órán keresztül fennállhat. Használhat egészségügyi betétet, de azt tanácsoljuk, hogy a nap hátralévő részében ne használjon tampont.
A legtöbb beteg a vizsgálat után normálisan érzi magát, nincsenek utóhatásai. Néhány betegnek lehet némi kismedencei kellemetlenség (mint enyhe menstruációs fájdalom), de ez néhány perc és talán egy óra elteltével megszűnik, és nagyon ritka.
A betegek egy nagyon kis részénél előfordulhat némi szédülés a méhnyaknak a katéter által okozott enyhe irritációja miatt. Ez általában néhány percen belül elmúlik, és nincs káros következménye.
Az Ön állapota általában elég jó ahhoz, hogy hazavezessen, és folytassa a szokásos tevékenységeit, például visszatérjen a munkahelyére.
Mennyi ideig tart a SIS?
A teljes eljárás általában körülbelül 30 percig tart. Ennek az időnek a nagy részét a sóoldat méhbe juttatása előtti és utáni letapogatás veszi igénybe. A sóoldat behelyezésének tényleges időtartama mindössze 2-3 perc.
Milyen kockázatai vannak a SIS-nek?
A vizsgálat nagyon biztonságos. A fő kockázatot az jelenti, hogy az eljárás során fertőzés kerülhet a méhébe. Ez rendkívül ritka, és ha előfordul, antibiotikummal kezelik.
A fertőzés jelentkezhet kismedencei fájdalom formájában, amely nem csillapodik, vagy szagos hüvelyi folyás jelentkezhet.
Ebben az esetben hívja fel azt a klinikát, ahol az eljárást végezték, és kérje, hogy beszélhessen az eljárást végző radiológussal, vagy keresse fel háziorvosát, aki elmagyarázza, hogy Önnél volt az eljárás, és leírja a tüneteket. Ezután antibiotikumot lehet felírni.
Milyen előnyei vannak a SIS-nek?
A sóoldatos folyadéknak a méhbe történő bejuttatása lehetővé teszi, hogy nagyon tiszta ultrahangfelvételek készüljenek a méhnyálkahártyáról, és az esetleges rendellenességek, például a méhnyálkahártya megvastagodása vagy a polipok könnyen láthatóvá válnak. Ez segít az Ön és orvosa közötti megbeszélésben az esetlegesen szükséges további vizsgálatokról vagy kezelésről.
Ki végzi a SIS-t?
A vizsgálatot mindig szakorvos, általában radiológus (szakorvos) vagy szülész-szonológus (ultrahangvizsgálatok elvégzésére képzett szülészorvos) végzi. A szakorvos átadja a beutaló orvosának a vizsgálatról készült jelentést.
Hol végzik a SIS vizsgálatot?
A vizsgálatot kórház radiológiai osztályán, radiológiai magánrendelőben vagy szülészeti és nőgyógyászati képalkotásra szakosodott klinikán végzik. A vizsgálatot egy ultrahangos szobában végzik, amely lehet gyengén megvilágított, hogy az ultrahangkészüléken megjelenő képeket a vizsgálatot végző személy jól láthassa.
Mikor számíthatok a SIS vizsgálatom eredményére?
Az idő, amíg orvosa megkapja a vizsgálatról szóló írásos jelentést, a következők függvényében változik:
- attól, hogy milyen sürgősséggel van szükség az eredményre;
- a vizsgálat összetettségétől;
- attól, hogy szükséges-e további információ az Ön orvosától, mielőtt a vizsgálatot a radiológus értelmezni tudja;
- volt-e már korábbi röntgenfelvétele vagy más orvosi képalkotó eljárás, amelyet össze kell hasonlítani ezzel az új vizsgálattal (ez általában akkor fordul elő, ha Önnek olyan betegsége vagy állapota van, amelyet az Ön előrehaladásának felmérése céljából követnek);
- hogyan küldi el a radiológiai intézmény a jelentést a beutaló orvosának.
A radiológiai intézmény, ahol a vizsgálatot vagy az eljárást végzik, meg tudja mondani, hogy az írásos jelentést mikor kapja meg orvosa.
Nagyon fontos, hogy az eredményeket megbeszélje az Önt beutaló orvossal, akár személyesen, akár telefonon, hogy elmagyarázza, mit jelentenek az eredmények az Ön számára.
*A szerzőnek nincs összeférhetetlensége a témával kapcsolatban.
Az oldal utolsó módosítása: 2018.8.31.