–>

A tengeri moszat talán nem az első (vagy akár a második) választásod előételként, főételként vagy snackként, de a világ egyes részein a tengeri moszat rendszeres része az étrendnek. Skandináviában a tengeri algát levesekhez és salátákhoz adják. Walesben és Nagy-Britannia más részein, valamint a Karib-térségben a hagyományos konyha része. Kínában, Japánban, Dél-Koreában és más ázsiai országokban már régóta fogyasztják a tengeri algát, akár szusi köré tekerve, akár levesalaplé készítéséhez használják, akár ecettel előételként fogyasztják.

A tengeri algáknak (a tudósok makroalgának is nevezik, és általában tengeri zöldségeknek is nevezik őket) több ezer fajtája létezik, de jellemzően csak néhány tucatot fogyasztanak. És bár a tengeri moszat még nem része az amerikai étrendnek, az “új kelkáposztának” nevezik – szendvicsek feltétjeként, fűszerként, tésztává formálva, chipsnek pirítva, turmixokhoz és pékárukhoz adva, sőt, új, kereskedelmi forgalomban kapható salátaöntetként és pácként is használják. A világ számos első osztályú éttermében a tengeri moszat ma már az ételek egyik összetevője.

A leggyakrabban fogyasztott algafajták közé tartozik a wakame és a kombu, kétféle barna alga, valamint a nori és a dulse, mindkettő vörös alga. Az alábbi Q & A betekintést nyújt a tengeri algák táplálkozási előnyeibe és hátrányaiba.

1. Vannak-e a tengeri algának egészségügyi előnyei?

Elképzelhető – és már régóta használják különféle betegségek gyógyítására. A tengeri moszat lehetséges egészségügyi szerepe egészen az i. e. 1500-ban keletkezett Ebers-papiruszig nyúlik vissza, amely a daganatok ellenszereként említette. A hagyományos kínai orvoslás a hínárra támaszkodott a struma és a húgyúti fertőzések kezelésében. Napjainkban számos állat- és laboratóriumi vizsgálat mutat rá a tengeri moszat ígéretes potenciális egészségügyi előnyeire. Laboratóriumi vizsgálatok például megállapították, hogy a fucoidánok, a tengeri algában található poliszacharidok vírusellenes hatásúak és képesek sejtpusztulást előidézni az emberi vastagbélrákos sejtekben; humán vizsgálatok szerint pedig csökkentik a cukorfelszívódás mértékét az étkezés után.

A Journal of Applied Phycology című folyóiratban a menopauza utáni nők körében végzett kis tanulmány szerint a tengeri alga kapszula formájában történő fogyasztása a rákos sejtek jelátvitelében részt vevő molekula szintjének csökkenésével függ össze. A szerzők azt feltételezték, hogy ez magyarázatot adhat a mellrák alacsonyabb arányára a sok tengeri algát fogyasztó japán nők körében. A British Journal of Nutrition 2010-ben megjelent eseti-kontrollvizsgálata pedig a magas tengeri moszatfogyasztást a mellrák kockázatának csökkenésével hozta összefüggésbe a dél-koreai nők körében.

A tengeri moszat olyan vegyi anyagokat is tartalmazhat, amelyek kedvezően hatnak a koleszterinszintre, valamint gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezhet. Tekintettel a tengeri moszatban található számos tápanyagra és fitokemikáliára, egy 2015-ben a Phycologia című szaklapban megjelent áttekintő tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a gyártóknak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése érdekében a tengeri moszatot nagyobb mértékben kellene felhasználniuk az élelmiszerekben.

2. Milyen tápanyagok vannak a tengeri moszatban?